Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473

480 SZTJHAY MIKLÓS kívánta venni a földet, akkor az ilyen átmeneti jelleggel megalakuló szövetkezeteknek inkább az Alföldön kellett volna létrejönniök, ahol a munkalehetőség is problémát jelentett. Nézetünk szerint a Kommunisták Magyarországi Pártjának a föld szocializálására irányuló politikája a február végi és március eleji időszakban a fent ismertetett történelmi körülmények között bizonyos vidékeken —- elsősorban Somogy megyében — egybeesett az agrárproletariátus bizonyos kategóriája, a gazdasági cselédek főrészének követelésével. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja hibát követett el, amikor nem elemezte az ország egyes vidékeinek fejlődését, azok sajátosságait, és azokat nem vette f igyelembe a proletárdiktatúra agrárpolitikájának vidékenkénti megvalósításánál. Ehelyett —- amint ismeretes — helytelen elméleti alapból, ti. a nagyüzem fölényéből kiindulva, és a különleges történelmi körülmények között, a lényegében csak az ország egykét megyéjében létrejött szövetkezetek által abban megerősítve, országos méretekben olyan agrárpolitikát valósított meg, illetve igyekezett megvalósítani, ami nem találkozott a dolgozó parasztság túlnyomó többségének kívánalmaival. A dolgozó parasztság nagy része egyéni tulajdonába akarta venni a földet. A kommunisták pedig a megindult szövetkezeti fejlődésből azt a következtetést vonták le, hogy a parasztság nagy része helyesli agrárpolitikájukat. A Kommunisták Magyarországi Pártja agrárpolitikájának tehát — nézetünk szerint —- nem az volt a hibája, hogy a szövetkezetek létrehozásáért harcolt, hanem az, hogy kizárólag csak a termelőszövetkezetekre vett irányt. Ha a párt elemzi az ország egyes vidékeinek fejlődését, akkor világossá vált volna számára, hogy az agrárpolitika fő célkitűzésének a földosztásra kell irányulnia és csak e mellett kell szorgalmaznia a szövetkezetek szervezését. > * A Kommunisták Magyarországi Pártjának, valamint a Szociáldemokrata Pártnak az agrárkérdésben elfoglalt álláspontjából szükségképp következett a földkérdésnek az a megoldása, ami a Tanácsköztársaság idején valósult meg. Április 3-án jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XXXVIH. számú „A földbirtok szoeializálásá"-ról szóló rendelete, mely kimondja, hogy a kisajátítandó közép- ós nagybirtokok, valamint felszerelésük sem „egyesek sem csoportok között nem oszthatók fel". „A köztulajdonba átvett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági proletárságnak adatnak át." Ez a rendelet teljesen megegyezett a kommunista pártnak az agrárkérdésben korábban elfoglalt elvi álláspontjával, gondoljunk akár az 1918 decemberében a budapesti munkástanács ülésén előterjesztett javaslatára, akár más állásfoglalásokra, mindenekelőtt a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásakor kiadott „Mindenkihez" c. kiáltványra, amely szintén leszögezte, hogy a földreformot „nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem a szocialista termelőszövetkezetekkel hajtsa végre".4

3 Ε rendeletnek minden hiányossága és hibája ellenére is óriási volt a jelentősége. A Tanácsköztársaság ezen intézkedésével szüntették meg hazánkban először a nagybirtokrendszer uralmát. A kisajátítás általában a 100 magyar holdon (tehát 75 katasztrális hold) felüli birtokokra terjedt ki. A szocializált birtokok túlnyomó részén termelőszövetkezeteket szerveztek. A Vörös Újság április 19-i száma szerint az adott időpontig 2,5 millió kh. területen alakultak termelőszövetkezetek.4

9

Pest megyében a június végén beérkezett adatok szerint —melyeket 248 községből 171 küldött be — a szocializált gazdaságok és kisbirtokok 1 205 846 kat. hold területéből 84 295 kat. holdon 26 uradalom alakult át szövetkezetté.5

0 Csongrád megyében április végéig összesen 12 termelőszövetkezet alakult 47 000 kh.-on. „A termelő szövetkezetek megalapítása minden akadály nélkül történik, a oselédség legnagyobb része szimpátiával fogadja megalakulásukat." A volt uradalmi cselédeken kívül a környező községekből és városokból is osztatnak be proletárok munkára, így Szentesről, Hódmezővásárhelyről.5

1 " Vörös Űjság. 1919. márc. 22. '· Vörös Újság. 1919. ápr. 19. s° Szociális Termelés. 1919. 10. szám, júl. 13. 21. 1. " Vörös Űjság. 1919. ápr. 23.