Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438

464 SZEKERES JÓZSEF sztrájkotokat kommunistáknak, moszkvai ügynököknek bélyegezze, ami egyet jelentett ezekben az években az elítéltetéssel, börtönbe zárással, nyilvános megbélyegzéssel. „Tolnai párttiktár nyilatkozata : Mi a magunk részéről írásban is kötelező ígéretet tettünk arra nézve a bányaigazgatóság és hatóság képviselőjének, hogy a békéltető-tárgyalások befejeztéig nem fogunk a sztrájk fegyveréhez nyúlni. Ezért a vasasi 265 bányásztársunk földalatti sztrájkmozgalmával nem tudjuk magunkat azonosítani és különösen azt, hogy a vízszivattyúkat nem működtetik, a magunk. részéről el kell, hogy ítéljük. Vasason tradíció már — folytatta nyilatkozatát —, hogy ha egy gyerek elkiáltja magát, hogy nem dolgozunk, akkor mindenki szót fogad és nem dolgozik. A szervezet könyörtelenül kizárja tagjai sorából azokat a bányászokat, akik ebben a földalatti mozgalomban részt vettek. Nem tűrhetjük — mondja emelt hangon —, hogy amikor az iparügyi minisztériumban komoly tárgyalások kedvező mederben folynak a béremelésről, hogy egyesek, akiknek fejükbe szállt a hatalom, diszkreditálják a munkásságot és annak bérmozgalmát, amely oly hatósági támogatásban részesült, mint eddig soha. Elítélendőnek tartja a vezetőség az üzem megszállásának ezt a módját, amikor súlyos gépkárt okoznak4

6

é_s a bányabiztonságot veszélyeztetik, ezt nem tették meg a francia szocialisták. Ok a gépeket és az üzemet a legnagyobb rendben tartották. Nem építettek barrikádokat, nem állították le a szivattyúkat. Ezek anarchisták, akik ezt teszik. Sajnos — fejezi be nyilatkozatát —, semmilyen fonál nincs, amin a tárgyalások megindulhatnának."4

7 Alig hangzott el Tolnai nyilatkozata, a DGT máris sietett helyeslését bejelenteni. „Elégtétellel vesszük tudomásul a szociáldemokrata titkárság nyilatkozatát, mert abból azt látjuk, hogy maga a vezetőség is elismeri, amit mi már régen állítunk, hogy a munkásságot a saját és a köznyugalom érdekében meg kell tisztítani az állandóan zavart és elégedetlenséget szító elemektől."4

3 Tolnai párttikár nyilatkozata tehát szinte rehabilitálta a magyar közvélemény szemében már elítélt bányavállalatot, mert megerősítette mindazt, amit a társulat eddig mondott munkásairól. Kísérletek a sztrájkolok megtörésére Február 25-én reggel a Thomen akna mélyén 259 bányász, elárult és magára hagyott sztrájkoló várta sorsát. A legtöbben közülük az éhségtől elgyengülve letargikusan feküdtek. Sokan aludtak, még többen tétlenül ültek egyhelyben. Sötét van, a bányalámpákkal takarékoskodnak, csak az akna lejárójánál szűrődött le némi világosság. A tompa csendet csak a lecsurgó hólé monoton zaja szakította meg időnként. A létszám már kisebb, mint az első nap, mert a betegeket fölküldték. A többség bátorsága az esetleg kételkedőket is kitartásra buzdítja.4

9 A bányatelepeken feszült a hangulat. A sortűz, az éhségsztrájk, a katonai és csendőri megszállás valamint a Társulat konok elzárkózottsága teljesen elkeserítette a földfelett maradtakat. Esztergályost, aki leutazott Pécsre a vasasi munkásotthonban zokogó asszonyok, síró gyermekek és komortekintetű bányászok vették körül. C^jl A délelőtt folyamán a kormány többször próbált érintkezésbe lépni a DGT bécsi vezetőségével, amely Pécsre sem küldött ezideig utasítást, és végül az osztrák követséget kérte fel az összeköttetés létrehozására. Peyer is megjelent a színen : délelőtt egy órán át tanácskozott Bornemisza miniszterrel, aki megemlítette, ha Bécsből javaslatok nem érkeznek, úgy esetleg elrendeli a minimális munkabérmegállapító bizottság felállítását. " Amint utólag kitűnt, a bánva megszállása semmiféle komolyabb kárral nem járt. A pécsi bányakapitányság 1937. évről szóló jdlentése szerint a földalatti sztrájk — becslés alapján — 7541 Ρ kárt okozott a társulatnak. Pécsi kir. Bkap. 1938—117. " KGL-DQT. Big. Szabolcs igazgató iratai. 1937. " Uo. " Népszava, 1937. febr. 26.