Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 401 főhadiszállására. Az ottani megbeszéléseken, amelyeken a magyarországi eseményekkel foglalkoztak, Ribbentrop és Himmler is iészt vett, s lényegében két álláspont alakult ki. Az egyik Winckelmanné volt, aki azonnal nyílt brutális katonai akciót javasolt a kormányzó eltávolítására és német katonai diktatúra bevezetését. Veesenmayer terve diplomatikusabb volt. 0, híven korábbi álláspontjához, azt tartotta, hogy Horthy uralma, mindaddig míg nem fordul a németekkel szembe, a legmegfelelőbb a németek számára Magyarországon. Ezért azt javasolta, hogy készítsék ugyan elő a puccsot, melySzálasit juttatja majd hatalomra, de csak akkor hajtsák végre, mikor Horthy „árulásáról" végleges bizonyhékot szereztek. Sőt igyekezzenek a puccsnak is legális jelleget adni és végrehajtásában magyar erőkre támaszkodni. Hitler — bár Ribbentrcp és Himmler Winckelmann javaslatát támogatta — Veesenmayer terve mellett döntött.143 A németek magyarországi uralmuknak, akárcsak 1944 márciusában, ezúttal is igyekeztek alkotmányos leplet biztosítani. Hitler döntése a nyilasok köreiben igen nagy örömet keltett. Veesenmayer visszaérkezése után fogadta Szálasit, és közölte vele, hogy Hitler őt szemelte ki a politikai vezetésre, Kemény és Kovarcz azonnal el is kérték Szálasitól a puccs esetére pár nappal előbb kidolgozott hadparancsát, hogy azt Bécsben azonnal kinyomattathassák.14 4 A következő tárgyaláson, melyre október 4-én került sor, Szálasi bemutatta az általa javasolt kormánylistát Veesenmayernek. A kormánylistán nyolc nyilas képviselőt jelölt: Szálasi mint miniszterelnök és államfő, Szöllősy Jenő mint miniszterelnökhelyettes szerepelt. Kemény Gábort külügy-, Vaj na Gábort belügy-, Szak váry Emilt iparügyi, Budinszky Lászlót igazságügy-, Kassai Ferencet propagandaügyi, Kovarcz Emilt pedig a totális mozgósítás miniszterének jelölte. A többi gazdasági tárcát a MÉP embereinek száma, akik a németek gazdasági kiszolgálásában már jól beváltak. így Reményi-Schneller maradt volna pénzügyminiszter, Jurcsekre a közellátási, Szász Lajosra pedig a kereskedelemügyi minisztériumot akarta bízni. A Nemzeti Szccialista Pártot Pálffy Fidél gióf földművelésügyi miniszter, a Magyar Megújulás Pártját pedig Rajniss mint közoktatásügyi miniszter képviselte volna. Végül a tervezett kormányban helyet kapott Beregfy Karoly nyüas vezérezredes mint honvédelmi miniszter és vitéz Hellebronth Vilmos altábornagy, mint aki a termelés folyamatosságáért felelős.14 5 Veesenmayer a kormánylistát elfogadta, csupán a külügyi tárcát kívánta Szabó Lászlóra, a Mussolini mellett működő magyar követre bízni. Szálasi ezt a javaslatot azzal hárította el, hogy a hungarista eszméket Kemény jobban tudja képviselni. Másnapra Szálasi újabb javaslatot készített; részleteiben is kidolgozta az átállás meneiét. Elsősorban a kormányzó lemondására vonatkozó tervezetét nyújtotta át Veesenmayernek. Elképzelései, mint azt a „Hungarista Naplóban" feljegyezve, két variáció kőié csoportosultak. Az első lehetőség szerint az alkotmányos hatalomátvétel a következő lépésekben va ó-,ult volna meg :146 1. A koimanyzó új kormányt nevez ki Szálasival az élén. 2. Az új koimany leteszi az esküt a kormányzó kezébe. 143 Macartney : i. m. 369. 1. 144 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 6. 145 Macartney: i. m. 370. 1. 146 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 14. Csia vallomása és a Hungarista Napló okt. 5-i bejegyzése. 13 Századok
