Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 397 nak Horthy nélkül kell cselekednie. Szálasi természetesen hajlandó volt Horthy és a parlament nélkül cselekedni, azonban biztosítókot kért a németektől. Elsősorban arra, hogy a németek védik Magyarországot (mely védelem nem zárja ki a Tiszáig vagy esetleg a Dunáig való visszavonulást), továbbá, hogy teljes mértékben támogatják az ő mozgalmát, végül, hogy a nyilas csapatok megkapják a kívánt fegyvereket. Az időpontot a puccsra alkalmasnak tartotta. Szálasi előadta továbbá, hogy — szerinte — a magyar kormány teljesen el van szánva arra, hogy a fegyvert az angolszászok előtt leteszi, a Szovjetunió ellen viszont tovább akarja folytatni a harcot. „A tervezett akció időpontjául — mondotta — azt a határidőt kell megjelölni, mikorra a Magyarországon tartózkodó német csapatok felsorakoznak a fronton küzdő két magyar hadsereg mögé, hogy jelenlétükkel megakadályozzák az itthoni események következtében számításba jöhető megbomlást."11 6 Nézete szerint „a legnagyobb veszélyt az átállással szemben a határon küzdő két magyar hadsereg jelenti".11 7 Még a megbeszélés során kialakították az általuk alakítandó kormány listáját. Ε kormányban széles jobboldali egységfront elvéiíek alapján részt kapnának — a nyilasokon kívül — Rajniss, Jaross, Pálffy, Jurcsek, Ruszkay, Remónyi-Schneller és Szász Lajos is. Szálasi utalt még arra is, hogy „megtette a intézkedéseket Beregfy révé« arra, hogy adott jelre a magyar parancsnokságot leváltassa - elsősorban ezredesig lemenően".118 A beszélgetés során Veesenmayer közölte azt, hogy „a Führer kívánságára Szálasi Ferencet azonnal fegyveres német védelem alá kell helyezni" és egyben azt is, hogy ezentúl Szálasit tekintik Magyarországon egyedüli felelős tényezőnek.119 Ezt a nyilasok számára sorsdöntő bejelentést szeptember 28-án Kaller nyilatkozata méginkább megerősítette. Haller tolmácsolta ugyanis Hitler utasítását, mely szerint Szálasi védőőrizete ne a német követségen történjék, „mert ezzel a formai lépéssel kiküszöbölhető az a formai gyanú is, hogy a pártvezető a német hivatalos hatalommal a legszorosabb összhangban tette volna meg lépéseit a végleges kibontakozás végrehajtásánál".120 Haller közlése Szálasi számáta rendkívüli jelentőségű volt. Ismeretes volt ugyanis előtte, hogy Veesenmayer és Winckelmann Hitler főhadiszállásán jártak. Haller kijelentése tehát számára azt jelentette, hogy Hitler megerősítette Veesenmayer tervét, mely szerint a magyarországi puccsnak .Szálasi hatalomrajutását kell eredményeznie. A napfényre került adatok alapján ugyanis megállapíthat», hogy ebben a kérdésben korántsem volt egységes a különböző német szervek álláspontja. Valamennyi német szervnek ugyanis megvolt a maga pártfogoltja, a különböző szélsőjobboldali csoportokból és mindegyik saját jelöltjét akarta a puccsban vezető szerephez juttatni. Winckelmann az SS részéről például Bakyval tárgyalt ; a német titkos szolgálat pedig arra gondolt, hogy ha Horthy szűkebb körét, elsősorban Bakay Szilárdot, llardyt, Dálnoki Miklós Bélát, Veress Lajost letartóztatják, akkor Horthy elszigetelődik és a kiugrás előkészítésére eleve nem lesz módja.12 1 * 116 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. Π. 6. 117 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. Π. 6. Részlet a Hungarista Napló szept. 26-i bejegyzéséből. 118 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 12. Beregfy vallomása. 119 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 11, 120 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 6. 121 Walter Hagen: Die geheime Front. Wien 1950. 371. 1.
