Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
390 líOZSXYÓI ÁGNES lia a minisztertanács is a fegyverszünet mellett dönt, úgy Szálasi ezt a döntést törvény- és alkotmányellenesnek minősíti és a kormány félreállításával hajlandó átvenni az uralmat. Ennek előfeltétele — közölte Kemény —• az, hogy ,,a nemzet szempontjából lényeges politikai rendű intézkedéseket a németek kezdeményezzék, miután mi nem tudjuk például a miniszterelnököt letartóztatni".73 Ez világos beszéd volt, mert ismét tartalmazta a nyilasok felkínálkozását a németeknek, de ugyanakkor kifejezte azt is, hogy hatalomrajutásuk egyetlen lehetőségét és hatalmuk fenntartásának egyetlen biztosítékát a német fegyveres erőkben látják. Ugyanezen a napon más szélsőjobboldali csoportok is jelezték, hogy fegyverszüneti kérelem esetén a németek oldalára állnak. így a vezérkar egyes tisztjei elhatározták, hogy fegyverletételi parancsnak nem engedelmeskednek.7 4 Az aznap tartott parlamenti pártközi értekezlet során pedig az a Bárdossy László, aki a parlament jóváhagyása nélkül üzent hadat a Szovjetuniónak és Amerikának, kijelentette, hogy a fegyverszünet kérdésében csak a parlament jóváhagyásával lehet dönteni.75 A minisztertanács ismeretes határozata azonban e kérdést pillanatnyilag levette a napirendről. * A szeptember 11-i minisztertanács után a kormány politikáját néhány napig megint töretlenül a németek melletti harc jegyében folytatta. A német— magyar együttműködésnek mintegy megpecsételóse volt Vörös János vezérkari főnök látogatása Hitler főhadiszállásán. A látogatás létrejöttének körülményei nem teljesen tisztázottak. Nagy Vilmos szerint a látogatást Vörös kezdeményezte, hogy megsürgesse ós biztosítsa a német katonai segítséget.7 6 Más források viszont inkább Hitler kezdeményezésére utalnak.7 7 Bárki is volt a kezdeményező, tény, hogy Vörös János szeptember 12-én — tehát a minisztertanácsnak a fegyverszünetet elutasító határozata után — Hitler főhadiszállására utazott. Útjára Greiffenberg és Nádas Lajos helyettes vezérkari főnök kísérték el. Vörös két üzenetet vitt magával. Horthyét és Csatayét. Horthy üzenete utalt a katonai helyzetből fakadó nehézségekre, de biztosította Hitlert kitartásáról és arról, hogy nem hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval. A másik üzenet Csatay honvédelmi minisztertől származott, aki a katonai segítséget sürgette ós ennek technikai feltételeit (vezetés stb.) igyekezett tisztázni.78 A Csatay-féle memorandum néhány politikai kérdésre is kiterjedt ; említette például a Gestapo magyarországi politikai tevékenységét, képviselők és felsőházi tagok elhurcolását stb., melyek a magyar szuverénitást sértették. Hitler Himmler, Keitel és Guderian társaságában fogadta Vörös Jánost és mintegy két órás szóáradattal öntötte el. Ismerve a szeptember 11-i határozatot, nem tett szemrehányást a kormány ingadozó álláspontja miatt, sőt ravasz taktikával bizalmat igyekezett felkelteni Vörösben a német segítség hatékonysága . iránt. Nemcsak a már említett öt páncélos hadosztályt ígérte meg, nemcsak arról biztosította Vöröst, hogy teljesítik Horthy régi kérését és a Lengyelországban « BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 8. Kemény Gábor vallomása. ?•· Macartney : i. m. 342. 1. 76 BM. V. 128424 Bárdossy-per anyaga. Az értekezletről Szálasi Hungarista Naplója is megemlékezik. ι* Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. m. 222. 1. " Macartney : i. m. 344. 1. " Demokrácia. 1945. aug.
