Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 33 népességük és gazdasági erejük folytán erre képes nemzetei a Tanácsköztársasággal szövetséges külön tanácsköztársaságokat alkossanak." Amidőn a Tanácsok Országos Gyűlése az Alkotmányt elfogadta, Szlovákia felszabadított részén megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság. Létrejövetelével a proletariátus felszabadításának eszméje aratott új, jelentős győzelmet. A győzelemben nem lebecsülendő szerepet játszott a szlovák nép önrendelkezési jogának forradalmi elismerése és forradalmi érvényesítése. A Magyar Tanácsköztársaság nemzetiségi politikáját nem csupán a Kormányzótanács rendeletei és az elfogadott Alkotmány rendelkezései fejezték ki. Ha megvizsgáljuk, hogy a Tanácsköztársaság gyakorlati politikájában, intézkedésében, cselekedeteiben érvényesültek-e ezek a rendelkezések, megállapíthatjuk, hogy igen, érvényesültek, természetesen a körülmények hatása alatt, s e körülmények szabta lehetőségek határain belül. Megállapíthatjuk, hogy a Tanácsköztársaság politikájában a proletár haza védelme mélységesen egybefonódott az internacionalizmus szellemével. Megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi politika, amit hirdetett és követett, alapjában véve helyes, marxista nemzetiségi politika volt. -Az 1919-es magyar szocialista forradalomban és szabadságharcban a népek testvériségének eszméi, a népek összefogásának politikája messzemenően érvényesült, és ebben a tekintetben is messze felülmúlta a 48—49-es polgári forradalmat és nemzeti szabadságharcot. A 48-as forradalom is nagy tetteket vitt véghez. Dicső szabadságharca, a 49-es győzelemes tavaszi hadjárat felszabadította Szlovákiát, melynek népe szintén nemzeti önrendelkezést követelt. Vajon képes volt-e a 48—49-es forradalom vezető osztálya arra, hogy a magyar nemzet függetlenségéért harcolva, a szlovák nemzet függetlenségi jogát ugyanígy elismerje? Képes volt-e a 48—49-es honvédség hozzásegíteni Szlovákiát nemzeti függetlenségének kivívásához? Ismeretes, hogy nem volt képes erre, mert a földbirtokos nemesség ós a vele szövetséges polgárság osztálypolitikája ezt meggátolta. Még arra sem volt képes, hogy időben biztosítsa a nemzeti önkormányzati jogoknak azt a minimumát, amelynek segítségével az akkori helyzetben meg lehetett volna teremteni a dunamenti népek szilárd, Habsburg-ellenes szövetségét. Ismeretes, hogy a tanulságok levonásával alkotta meg később Kossuth Lajos az ő Dunai konföderációs tervét, amit a magyar uralkodó osztályok oly bősz haraggal utasítottak el. A 18-as polgári demokratikus forradalom hullámain a politikai hatalomba beevező liberális burzsoázia ugyancsak képtelen volt demokratikus nemzetiségi politikát csinálni. 1919-ben a munkásosztály került hatalomra. S a népek egyenjogúságát elismerő testvéri összefogás eszméjét — amit Kossuth konföderációs gondolata is hirdetett — a munkásosztály válthatja igazán valóra, amikor megdönti a kizsákmányoló osztályok uralmát. S a Tanácsköztársaság — a magyar munkásmozgalom és egész nemzeti történetünk nagy büszkeségére — ennek az eszmének valóraváltásáért küzdött és nagy sikereket ért el. Ezek legkiemelkedőbbje : a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtésének elősegítése és a vele kötött testvéri szövetség. * Összegezzük tehát a Tanácsköztársaság történelmi tetteit, amelyeket a külső imperialista túlerővel szembenézve, azzal bátran szembeszegülve, a 3 Századok