Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303

I 320 KATUS LÁSZLÓ Den megállapította, hogy az adókezelés rendkívül hanyag módon történik, s a befolyt összegeket nem vezetik rendesen. A bizottság véleménye szerint Bistrica községben ,,a nép elégedetlenségének és felkelésének oka csakis a jegyző törvényellenes eljárása", aki ,,a végrehajtásokat önkényes és irgalom nélküli módon foganatosította... a népet önkényes módon zsarolta". Mace-ról megállapította a bizottság, hogy ,,a rendetlen és szerencsétlen községek mintaképe. Minden csak gondolható törvényellenessóg, baj és rossz ezen községben csoportosult." 1881 óta, nem egészen három év alatt, 6 bíró, 4 jegyző ós 4 pénzbeszedő váltotta egymást ; valamennyit hivatali visszaélés miatt távolították el. Az egyik jegyző több mint 10 000 forintot sikkasztott el a községi pénztárból és az adópónzekből. A titokban feloszlatott házközössógek adóját sok esetben kétszeresen behajtották, mert kivetették a közösség fejére is egy összegben ós az osztozkodott tagokra is külön-külön. Az adóügyi panaszokat sem a községi elöljáróság, sem az alispánság nem hallgatta meg. 1881/2-ben — törvényellenesen — utólagosan írtak elő földadóhátralékokat a megelőző évtizedből, pedig a hiányos nyilvántartásból nem deríthető ki bizonyosan, hogy ezek a hátralékok valóban fennállnak-e. ,,A község már teljesen elszegényedett, s úgy szólván fizetésképtelen." A lakosság túlnyomórésze el van adósodva az uzsorásoknak, s földje is azok kezébe került zálogként, de az adót még mindig a már teljesen nincstelenné vált paraszton hajtják be. Ezek után a bizottság arra a végső megállapításra jut, hogy „nem csoda, hogy az igazgatás ily kétségbeejtő állapotából a nép kétségbeesett".214 A bizottsági jelentés megvizsgálása céljából, 1883. október 21-én és december 1-én, a királyi biztos elnöklete alatt tartott konferencia a parasztság súlyos helyzetének átmeneti enyhítésére néhány javaslatot tett a kormánynak : az adónak végrehajtás útján való behajtását a parasztoknál őszig napolják el, mivel terményeik értékesítése után csak akkor jutnak elegendő készpénzhez ; az ingóságok végrehajtása útján már behajthatatlannak bizonyult hátralékokat engedjék el, mivel az ingatlanok elárverezése következtében a parasztság ki lenne téve az anyagi tönkrejutás és a teljes proletarizálódás veszélyének. Legfontosabbnak tartják a házközösségek felosztása révén keletkezett igen zavaros birtokviszonyok rendezését, s a felosztott zadrugák adótartozásának áganként és családonként való kivetését. Javasolják, hogy „a jelenleg érvényes házközösségi törvény, mint a nemzetgazdasági és szociális viszonyoknak meg nem felelő, felfiiggesztessék és elrendeltessék, hogy az eddig eszközölt de végre nem hajtott osztások, valamint a titkos osztások is az egyes községekben összeírassanak és a tényleges birtok alapján azonnal telekkönyvileg foganatosíttassanak". Javasolják végül a felosztási eljárás leegyszerűsítését, meggyorsítását s magas költségeinek leszállítását, mivel sok helyen emiatt osztják fel titokban a zadrugákat.215 Míg a zagorjei események sok tekintetben az ösztönös parasztmozgalom jegyeit viselték magukon, addig a báni határőrvidéken sokkal inkább kidomborodott a mozgalom politikai jellege s a jogpárti agitáció szerepe egy általános nemzeti felkelés előkészítésében. A mozgalom alapja itt is a határőr-parasztság szociális elégedetlensége volt, de ez itt sokkal élesebb politikai ellenzékiséggel és magyarellenességgel párosult, mint a Zagorje vidékén. 214

Herkov h. pénzügyigazgató jelentése a vizsgálatok eredményéről : O.L. : PM ein. 1883 — 1852. sz. 215

Ramberg 1883. dec. 2-i átirata, mellékelve hozzá az értekezlet jegyzőkönyve : O.L. : PM ein. 1883 — 1928. sz.