Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 314 KATUS LÁSZLÓ A zágrábihoz hasonló jellegű volt a többi városokban lefolyt címertüntetés is (Károlyváros, Sziszek, Új-Gradiská, Zengg). A mozgalom szociális jellege és gazdasági alapja sokkal inkább kidomborodott azokban a parasztmegmozdulásokban, melyeknek két nagyobb góca alakult ki : az egyik a volt polgári területen, Zágráb megye északi, Varasd megye déli és nyugati járásaiban, a Zágrábi és az Ivanscica hegységek közt elterülő ún. Prigorje és Zagorje vidékén ; a másik a volt határőrvidék báni kerületében, Zágráb megye déli részén, a glinai, petrinjai és kostajnicai járásokban. Az egykorú jelentések mind kiemelik ezt a körülményt és a parasztmozgalmakat elkülönítik a zágrábi politikai tüntetésektől. „A magyar felírású címerek elleni demonstrációk egész más motívumokból keletkeztek, mint azok a zavargások, melyek a Zagorjen és más vidékeken az adóügyi hatóságok és a községi elöljárók ellen lejátszódtak" — írja egy zágrábi bizalmas jelentés17 9 . A Zagorjen lezajlott felkelés a katonai akciót irányító magasrangú katonatiszt véleménye szerint is „csak agrárius természetű" volt.18 0 A magyar sajtó a zagorjei mozgalmaknak ezt a jellegét szándékosan túlozta is, azt állítva, hogy azokból hiányzott minden politikai és magyarellenes vonás : „Határozottan kétségbevonják, hogy a parasztok közt észlelhető mozgalomnak, valamint a zavargásoknak bárminemű politikai jellegök is volna . . . A zavargások oka kivétel nélkül mindenütt a helyi közigazgatás visszaéléseiben, a parasztságot elnyomó rendeletekben és a parasztok érdekeivel ellentétben álló alaptalan intézkedésekben rejlik." A címerkérdéshez és a nemzeti sérelmekhez semmi köze.18 1 A valóságban a parasztság szociális elégedetlensége erős magyarellenességgel párosult, s a jogpárti agitáció éppen ezt igyekezett erősíteni, s ezen keresztül fordította a forrongó parasztokat a magyar uralom, illetve az azt képviselő közegek és jelvények ellen. A kiküldött ügyészségi vizsgálóbizottság megállapítása szerint a lelkiismeretlen gazdálkodás, az adóbehajtásnál elkövetett sok visszaélés, a nép nyomora és elnyomása miatt elhangzott számtalan panasz ignorálása és végül a címerkomédia a népet kétségbeesésbe, értelmetlen ellenállásba kergette, és a magyarság elleni gyűlölet vad fellángolásához vezetett.182 „Az adóteher szinte rendkívüli, az adóbehajtás kíméletlen, és a képződő proletariátus katasztrófa elé néz... A parasztság fel van izgatva a kormány ellen" — írja egy mitrovicai bizalmas jelentés.183 Egy kormánypárti nagybirtokos szerint a közigazgatás „főleg adóügyekben egy cynicus fosztogatási rendszer jellegét öltötte fel".18 4 Az egykorú hivatalos ós sajtójelentések egyaránt a súlyos adóterheket, azok kíméletlen behajtását s a drága, lassú és korrupt közigazgatást jelölték meg a parasztmozgalmak legfőbb indítékaként. Valóban, a parasztság mindenütt elsősorban a pénzügyi tisztviselők és a községi elöljárók ellen lépett fel. Szapáry pénzügyminiszter maga is elismerte, hogy az adók magasak, de ezen — tekintve az államháztartás súlyos helyzetét — egyelőre nem lehet változtatni.185 Ezekben az években — elsősorban a boszniai okkupáció költségei 179 1 8 8 3. szept. 9. O.L. : ME 1883 — XII — 2704 (2963). 180 Nemzet 1883. szept. 12. sz. 181 Nemzet 1883. szept. 3. sz. 182 Zágrábi jelentés szept. 5-ről. O.L. : ME 1883 — XII — 2704 (2840). 183 O.L. : ME 1884 — I — 2. 184 Nemzet 1883. szept. 0. sz. 186 Képvh. Napló 1881/4, XIII. 41. 1.
