Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 299 Kölcseyvel — csak azt kérdjük, hogy ezen jelen esetben mi okot lehet találni melly a nemtelennek a fellyebbvitelre nézve illy nagy megszoríttatását igazságossá-tegye ? Λ természeti jusson ez a megszorítás nem alapul, mert a paraszt is ember, mint a nemes, s tette ugyanazon körülmények közt sem botránkoztatóbb, sem károsabb következésű nem lehet, mint a nemesé. . . Nincs hát egyéb hátra, hanem hogy e jelen esetben a törvény előtt a haza minden osztálybeli gyermekeit egyformává tegyük, s ha csak ez eggyel is kevesítsük az okokat, mellyek a különböző osztályú hazafiakat egymás ellen irigységre gerjesztik." Később szép gondolatokat olvashatunk arról, hogy a büntetés kiszabását az alsó és felső határ között nem szabad a bíró önkényére bízni. Óva int máshol, nehogy a felségsértésre és hűtlenségre kiszabott büntetés a törvény kielégítő gondoskodása hiányában bosszú eszköze legyen. Indokolt figyelmeztetés ez egy olyan kormánnyal szemben, amely ekkor már keresi, hogy hogyan foghatná hűtlenség! perbe Wesselényit és Károlyit, s amely néhány évvel később sorozatosan alkalmaz majd önkényt haladó ellenfelei elnémítására! Még határozottabban ellenzi Kölcsey azt, hogy a vallást sértő tettek ellen külön törvényt hozzanak ; az írók úgyis a cenzúra alá vannak vetve, vagy a cenzúra eltörlése esetén műveik a sajtótörvény hatása alá esnek, a beszéd útján elkövetett vétségek büntetése pedig csak az önkénynek, besúgásnak, a szólásszabadság eltiprásának nyitna szabad utat. Kölcsey felvilágosult emberszeretetére mutat végül az is, hogy hosszabb elmefuttatást szentel a rabokkal való bánásmódnak, s azt javasolja, hogy addig is, amíg a rabok részére országos dolgozóházakat állítanak fel, Szatmár megye kövesse Nógrád példáját és állítson fel a megye székhelyén dolgozóházat. A november 5-i közgyűlés ezeket az. észrevételeket is lényeges változtatás nélkül fogadta el. Ismertetésünknek a végére értünk s áttekintettük azt az útravalót, amelyet Szatmár megye követei néhány hót múlva magukkal vittek a döntő fontosságúnak ígérkező országgyűlésre. Áttekintésünk ilyen vázlatos formában is sok tanulsággal járt: problémákat oldott meg és problémákat vet fel. Pontos képet adott mindenekelőtt arról, hogy a korai haladó mozgalom követelései közül melyek kerültek be a referátumokba, s melyek voltak azok, amelyek vagy szóba se kerültek, vagy időközben a közbeeső viták során a közhangulat nyomására letöredeztek. Beigazolódott az is, hogy a május 7-i közgyűlésnek az a határozata, amelynek értelmében a referátumokból nyomtalanul el kellett volna tüntetni a kifogásolt részeket, nem került végrehajtásra, s a rendelkezésünkre álló példányok a referátumokat a közgyűlési vitát közvetlenül megelőző állapotukban tartalmazzák.32 Megismételjük azonban azt a korábban már hangoztatott feltevésünket, hogy a Kölcsey által formába öntött referátumok eredetileg jóval több haladó elemet tartalmaztak, ezek azonban az ellenséges közhangulat nyomására már a korábbi átdolgozások során kimaradtak. Nem lehet vitás az sem, hogy Kölcsey a kor szükségleteinek felismerésében jóval magasabban volt már okkor annál a szintnél, amelyet 32 A rendelkezésünkre álló referátumokon ugyanis általában rajta van a végleges megszövegezés korábbi dátuma s vagy mellettük külön jegyzőkönyvként, vagy a referátum végén záradék formájában a változtatások és a közgyűlési jóváhagyás. Egyetlen esetben, a Publieo-Politioum kapcsán történt meg, hogy a módosítások figyelembe vételével teljesen újra fogalmazták a referátumot, ebben az esetben is mellékelve van azonban az eredeti szöveg is. A közgyűlés határozatának végrehajtásával Kölcseyék nyilván vártak az összes referátumok megvitatásának befejezéséig, a nov. 5-i közgyűlés kedvezőbb légköre, majd az ellenzék újabb felülkerekedése után pedig már szükségtelenné vált az eredeti Szövegek eltüntetése.
