Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252

KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 295 javaslattal együtt. „A munka nem sokat ér — írta róluk idézett levelében — a benne tett változtatásokkal nem gondolok." Valóban mindkét vélemény elég rövid, de mindkettőben vannak figyelemreméltó gondolatok. A nemzeti mozgalom s a nemzettéválás szempontjából annyira fontos tudományosnevelési munkálatnál pl. Kölcsey a tudományos intézmények, felsőbb iskolák teljes magyarnyelvűségét kívánja, s kifejezóre juttatja azt az országos követelést is, hogy a köznevelés nemzeti tárgya ne a király és a Helytartótanács, hanem az országgyűlés hatáskörébe tartozzék. Megfelelő pénzalapot követel a falusi iskolák számára, ,,mert azok teszik a nevelés közönséges talpkövét, s azoknak fogyatkozásait a legvirágzóbb tudományos intézetek sem pótolhatják ki ; s ha egynek a kettő közzül el kellene hagyatni, kevésbbó káros lenne inkább a magasabb tudományos intézeteket hagyni el, mint a falusi iskolákat." A megoldás : vonják össze az egy faluban levő felekezeti iskolákat, egyetlen, közös iskola legyen mindenütt, úgy kevesebb lesz a költség ; sőt a gimnáziumok számát is csökkenteni lehetne, helyettük több falusi iskolát kellene létesíteni. Jó színvonalú tanítókat kíván, nyugdíjat kell nekik biztosítani. Ne veréssel, hanem erkölcsi fenyítéssel neveljenek. A szünnapokon „gymnasticai gyakorlásokat", a szünetekben játékokat kíván. Teljes magyarnyelvűséget kell bevezetni az iskolákban, a bányászatiakban is. Az egyetemi tanároknál ne számítson a vallás, a szerzetesek rovására előnyben kell részesíteni a világi tanárokat. Bárki mehessen bármilyen vallású iskolába, s tarthasson bármilyen vallású nevelőt stb. stb. Az egyházi tárgyról adott véleményben is » fellelhetők a liberális nemesi közvélemény antiklerikalizmusának nyomai. 1 Kölcsey a tanítórendek elleni panaszok megvizsgálását s a kolduló szerzetesek korlátozását kívánja, el akarja töröltetni a doktori fokozatot, mert az ugyanolyan privilégium, mint a céh-tagság, meg akarja tiltatni, hogy magyar növendékek tanulhassanak a római Collegiumban, s a 24 éves kor előtt nem ι akarja engedélyezni a szerzetesi fogadalom letételét. A közgyűlés a két javaslatot lényeges változtatás nélkül jóváhagyta, csupán a római tanulás tilal-1 mára vonatkozó pontot hagyatta ki. Az operátumokról adott vélemények közgyűlési megvizsgálását május 28-án folytatták. Az országos bizottság Banderiale operátuma több évtized óta húzódó problémát próbált megoldani : a nemesi felkelést akarta korszerűsíteni, hogy megnyugtassa a nemesi lelkiismeretet, amelyet künt ós bent egyre gyakrabban bíráltak a „vérrel adózás"-nak, a nemesi adómentesség e mind ingatagabbá váló jogalapjának nem teljesítése miatt. Az országos bizottság azt javasolta, hogy a nemesi ifjúság két évet szolgáljon kadétként, megkülönböztetett bánásmód mellett a császári ezredekben, azután pedig időnként fegyvergyakorlatra vonuljon be. A megyék ezt javaslatot szinte egyértelműen elutasították, s helyette különböző nehezen megvalósítható javaslatokkal álltak elő. A Kölcsey által formába öntött szatmári javaslat pl. azt indítványozta, hogy állítsák fel két-két gyalog és lovas ezred keretét, állandó magyar tisztikarral, s ezekbe hívják be felváltva a nemesi ifjúság egyes évjáratait. Könnyítené ez a megoldás Kölcsey szerint az adózók sorsát is, mert amennyivel több nemesi katona van, annyival kevesebb paraszti katonára lenne szükség, kevesebb lenne az adó, sőt „a nemes ezredek szaporodásával lassanként az egész most fennálló katonaság s az egész hadi adó elenyészte the tnék". A korszerűtlen javaslat naiv optimizmusa, s főleg a megvalósítás távoli határideje nyilván tetszett a szatmári rendeknek is, mert változtatás nélkül elfogadták.