Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
258 BAItTA ISTVÁN „Tekintetes Nemes Vármegye! Minekutána a múlt 1827-ik Esztendei October l-ő napján tartatott Köz Gyűlésben Nagy Méltóságú Fő Ispányunk Eő Excellentiájának ajánlására az 1827-ki Törvény Czikkely következésében a Tekintetes Nemes Vármegyéből országos öszve írónak kegyesen elválasztattam s munkálkodásaim Resultatumát Társaimmal együtt az öszve írás Tárgyában kiküldött Tekintetes Deputationak által is adtam, szerencsés vagyok némely jegyzéseket a Tekintetes Nemes Vármegye eleibe terjeszteni, mellyek ha az én csekély tehetségem szerént nem eléggé fontosak lesznek is, legalább bizonyítani fogják, hogy az országos munkálkodásnak czélját melly a Porták jobb rendbe hozását intézi, szemeim előtt tartottam, s e nemes Megye helyheztetését erőmhöz kóppest jobbá tenni fáradhatatlanul igyekeztem." Eddig az első bekezdés, utána az ismert szöveg : a megye adózási viszonyainak egybevetése a szomszéd megyékével, a megyei földmívelés, állattenyésztés, pálinkafőzés, iparűzés, kereskedés, közlekedés, lakásviszonyok vizsgálata, a megyei adóterhek részletezése, az adókivetés és behajtás hibái és visszaélései, a zsidóság szerepe a megye életében, végül a kiadásokban nem szereplő záróbekezdés : „Végezetre ha a Tekintetes Nemes Vármegyének helybe hagyását hasznos ós egyenes munkálkodásom által meg órdemlettem, életemnek leggyönyörűbb pillantatjai közzé számlálom azt a 13 Holnapot, mellyeket az országos öszve írás nagy munkája alatt, ezen Tekintetes Nemes Megye boldogságának oltárán feláldozni szerencsés valék. Kegyességekbe ajánlott örökös mély tisztelettel maradtam a Tekintetes Nemes Vármegyének alázatos tisztelő polgárja Kölesei Kende Zsigmond EV Nótárius és országos Conscriptor Költ Nagykárolyban, Május 4-én 1829 esztendőben."1 9 íme a nagy ellentmondás, amelynek a feloldása a történetkutatóra vár! Két irat, amelyek közül az elsőről eddig úgy tudtuk, hogy Kölcsey akarta általa 1830-ban a nemesség lelkiismeretét felrázni és figyelmét a terhei alatt roskadozó parasztság sorsára irányítani, a második viszont jó esztendővel korábban kelt, s benne a megye összeíró biztosa összegezi azokat a tapasztalatokat, amelyeket összeíró munkája során szerzett, s amelyekkel a következő ország-19 A két, lényegében azonos szöveg között vannak lényegtelen stiláris különbségek, amellett a kéziratos másolt példány nem tartalmazza a kiadott szöveg jegyzeteit, nyilván azért, mort a követ használatára másolták le s az irodalmi utalásokat nem tartották lényegeseknek. A lényeget érintő különbségek közül megemlíthető, hogy akiadott szövegben (i. m. 16. 1.) öt vagy hat ezer nemes famíliáról van szó, a kéziratos változatban hat vagy hét ezerről; az előbbi helyen levő közönségesen meghatározott tartozásokon szavak (23. 1.) helyett az értelmetlen közönségesen megterhelt határozásokon szavak vannak, — a 25. l.-on levő, Montesquieu-re utaló mondat pedig teljesen elmarad. Azonkívül a 6. jegyzetben említett sajtóhiba mellett még egy értelemzavaró hibát vesz át minden újabb közlés az első kiadásból : a 17. l.-on említett 130 porta helyesen 230 porta; erre bárki rájöhet, aki az érvelésben levő számolási műveletet figyelemmel kíséri.
