Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
250 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS arra, hogy a magyar szabadságharc az egész népre kiterjedő mozgalom, kifejti, hogy a megtorlások nem vezethetnek célra, hogy a császár még győzelme esetén sem veheti majd semmi hasznát ennek a feldúlt és koldusbotra juttatott országnak, mert ,,az elnyomás alatt nyögő . . . alattvalók ismét megragadják majd az első.kínálkozó alkalmat, hogy újra fellázadjanak, s ilyenformán a császárnak sohasem lehet majd biztonságos nyugalma". Mint a memorandum hangsúlyozza, nyugalmat és biztonságot csak akkor lehet teremteni, lia a magyarokkal igazságos békét kötnek. A császárnak magyar alattvalóit a törvényeknek megfelelően kell kormányoznia, szem előtt kell tartania az országgyűlés határozatait,tiszteletben kell tartania a magyarok kiváltságait. A bosszúnak még a gondolatát is el kell vetni, a múltat el kell feledni és igazságos békét kell kötni.97 Bár az orosz közvetítés nem járt a kívánt eredménnyel, Ukraincev magyarországi útja megszilárdította a magyar-—orosz kapcsolatokat és küldetésének megvolt a maga pozitív jelentősége a magyar szabadságharc történetében. A trencséni csatavesztés után a birtokos nemességnek a mozgalomban résztvevő képviselői egymás után mennek át a császárhoz (Ocskay árulása stb.). Ilyen körülmények között az orosz követ érkezése nemcsak a szabadságharc nemzetközi súlyát és tekintélyét öregbítette, hanem jelentős mértékben elősegítette a belső konszolidációt is a szabadságharc táborában, erre pedig ebben a válságos időben igen nagy szükség volt. Éppen ilyen jelentőséget tulajdonítottak különben az orosz követ magyarországi útjának osztrák katonai körökben is. Ukraincev küldetése itt igen nagyfokú rosszallással találkozott. Ezt megjegyzi a már említett B. Kurakin is, aki Magyarországon való átutazása során találkozott Heisterrel, a magyarországi osztrák erők főparancsnokával. Naplójában Kurakin 1708. szeptember 16-án (5-én) megjegyzi : ,,Ami Magyarországra küldött követünket, Ukraincevet illeti, az itteniek véleménye cssászári részről a következő : Gyanúval beszélnek arról, hogy az osztrák udvar ellenségeihez követet küldtek, mintha nem is volna barátság közöttünk, másodsorban: ez az említett udvar beleegyezése nélkül történt. A közvetítést pedig sohasem fogadják el abból az okból, hogy a szóbanforgó nép alattvaló. Ezen követküldés pedig, mind mondják, nem kis bonyodalmat okozott. Mikor Heister generális megnyerte a csatát, akkor a főrangúak közül sokan akarának ezredükkel együtt átmenni a császár hűségére ; hanem midőn tudomást szereztenek a miniszter megérkezéséről, várván az általános békekötést, tartózkodtak ettől. De Rákóczi részéről pátensekkel erről mindenfelé hírt adtak és diétát hirdettek Egerbe. Azután szántszándékkal terjesztik, hogy velük jött a cár fia."98 Azt, hogy Magyarország számára előnyös volt az orosz közvetítés, megállapíthatjuk abból a tényből is, hogy Ukraincev halála után a szabadságharc vezetői állhatatosan kérték, küldjenek egy másik követet Ukraincev 97 Uo. 98 Archiv knyazja Kurakina, kn. 4. 137. 1. A bejegyzést Kurakin az osztrákoktól megszállt Győr városában végezte. Önéletrajzi írásában magyarországi útjáról Kurakin a következőket mondja : „Bécsi tartózkodásom privát jelleggel bírt és senkit nem láttam. Pozsony városától egynémely császári városokon utaztam keresztül, mindannyi a Duna mellett feküdt, egészen Győr—Rába városáig, ahol a csapatoknál ott találtam Heister tábornagyot, és onnan kísérettel és útlevéllel indultam Rágoczi magyar fejedelem városai felé..." Archiv knyazja Kurakina, kn. I., Szpb. 1890. 280—281. 1.
