Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
246 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS Ugyanakkor, véleményünk szerint, ezeknek a hadműveleteknek egyik céljuk az volt, hogy az osztrákokat a fegyverszünet megkötésére kényszerítsék, fegyverszünetre ugyanis a trencséni csatavesztés után a kurucoknak nagy szükségük volt. Erről tanúskodik különben Ukraincev augusztus 26-i (15-i), Urbihhoz intézett levelének utóirata, amelyben közli, hogy Rákóczi „személyesen" kérte őt, hogy Urbih járjon közben az udvarnál a fegyverszünet megkötése érdekében.7 2 És habár az osztrákok, mint Urbih írja, maguk is panaszkodtak a magyarok „támadásai és pusztításai miatt. . . mely nem lehet a béke jele",7 3 de a fegyverszünet megkötésébe, úgy látszik, mégsem egyeztek bele. Ezek után kísérjük tovább figyelemmel Ukraincev magyarországi tárgyalásait, amelyeket, mint már említettük, Ráday val kellett folytatnia. „Ugyanazon a napon elküldte hozzám Rádayt — jelentette Ukraincev a kancellárnak —, én pedig hosszabb bevezetés után közöltem vele a cári felség részéről javasolt békefeliételeket az utasításnak megfelelően és mindezeket szóbelileg ismertettem. És ő, feljegyezvén a feltételeket szavaim alapján, a fejedelemnek akarta átnyújtani őket. . ."7 4 Ezek a feltételek, amelyeket fentebb már ismertettünk, jó benyomást tettek a magyar államférfiakra és Ráday minden kertelés nélkül kijelentette, hogy ezek a feltételek „hasonlóak előző nagyszombati feltételeikhez". A hatás mindjárt meg is volt, mert még ugyanaznap átadták a 10 pontba összefoglalt magyar békefeltételeket.7 5 Azonban a magyarok ezek után is vonakodtak átadni a hivatalos iratot és csak abba egyeztek bele, hogy Ukraincev ezeket a pontokat lemásolja, és a saját nevében juttassa el Urbihhoz. Ezt viszont az orosz követ kereken visszautasította és kijelentette: mindez azt mutatja, „hogy ők (a magyarok) lanyhán óhajtják a cári felség közbenjárását és a békéhez nem mutatnak hajlandóságot".7 6 Végül is hosszas huza-vona után abban egyeztek meg, hogy a követ írásba foglalja küldetésének a célját, a magyarok pedig írásban adják meg erre a választ, amelyet Ukraincev eljuttat majd Urbihhoz Bécsbe. A levelet Ukraincev a kapott utasítás alapján fogalmazta meg, de levele a hét orosz békepontot nem tartalmazza.7 7 Egerből augusztus 28-án (17-én) kelt válaszlevelében Rákóczi az orosz követ érkezését úgy értékeli, mint a cár jóindulatát „az iránt az egykor virágzó, s mai napság ugyancsak régi szabadságának újfent való kivívásán verejtékező dicsőséges és szabad nép iránt". A levélben a továbbiakban hálás 72 Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 3. 73 Urbih aug. 29 (18)-i levele. Moszkvai Központi Levéltár, Osztrák ügyek, 1708. fasc. 1. 70. 1. 74 Uo., Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 35—36. 1. 75 Ez az irat fennmaradt Ukraincev levelei közt a követnek ezzel a megjegyzésével: „A latin pontok fordítása, amelyeket Rákóczi fejedelemtől a fejedelem igazgatója hozott augusztus 27-én (16-án)." Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 5—6. 1. A latin szöveg „Punctis pacis proiectande" címmel: 5. 1. Ezek a pontok az 1706-os nagyszombati békepontok egy részét tartalmazzák. Az első hat pont a nagyszombati követelések első, második, negyedik, kilencedik, tizenegyedik és tizenkettedik pontját tükrözi vissza. A következő négy pont ugyané követelések tizenharmadik, tizenkilencedik, huszonkettedik és harmincadik pontja alapján van kisebb módosításokkal röviden megfogalmazva. A nagyszombati békepontokat lásd : Szalay László : Magyarország története . VI. köt., Pest, 1859. 332—349. 1. 76 Moszkvai Központi Levéltár. Magyar ügyek, 1708. fasc. 5. 35—36. 1. 77 Uo., 39. 1.
