Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209

A MONGOL HÓDÍTÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁHOZ 1 213 mészárlásról álmodoztak".1

4

Ez a kép már ott sántít, hogy Dzsucsit vérszomjasságban Ogodaj fölé helyezi, holott a forrásokban tükröződő hagyomány szerint Dzsucsi éppen apja kegyetlenkedéseit ellenezve szakított apjával. Ogodaj ifjúkori katonai tevékenysége sem erősíti meg ezt az elképzelést. Például Horezm (Urgencs) ostrománál a nem elég „energikus" Dzsucsi helyébe Dzsingisz kán éppen Ogodajt állítja, aki a város bevétele után lemészároltatja a lakosságot.1

5

És végeredményben Ogodaj alatt indul meg minden idők legnagyobb pusztító orkánja 1236-ban mindegyik égtáj felé, egyszerre négy irányban. Ilyen alapon a nyugati országokat végigpusztító Batu kántól is megtagadhatnék a nomád jelleget, hiszen a keleti forrásokban birodalomszervező tulajdonságai állnak előtérben. Dzsuzdzsáni szerint „rendkívül igazságos", Vasszaf „nagy eszét" és „éleslátását" dicséri, Dzsuvajni szerint bőkezűsége határtalan.1

6

Grigor Akanci szerint „igen kereszténybarát és erkölcsszerető, ezért népe Szajin kánnak nevezi, ami az ő nyelvükön jó, jóságos kánt jelent".17 Kirakosz szerint igazságot szolgáltat a hozzáforduló királyoknak, trónörökösöknek, főuraknak és kereskedőknek és mindazoknak, akik a javaikban és birtokukban való háborítás miatt hozzá fordulnak.1

8

Végeredményben azonban magukból a forrásokból kitűnik, hogy miből ered a krónikások dicsérete : a muzulmán írók azért dicsérik, mert „a muzulmánok barátja". Grigor Akanci azért, mert a tatárok a ciliciai Örményországot „szövetségi" szerződésük miatt nem háborgatták, sőt a velük ellenséges ikoniumi szultanátust végigpusztították. Kirakosz azért, mert a Hulagu előtti időkben jogbiztonságot nyújtott a felső rétegeknek. A Dest-i-Kipcsaknak sajnálatos módon nem volt saját krónikása, egy ilyen krónikában bizonyára Batu alakja Ogodajhoz hasonló birodalomszervező képet nyert volna. A történelem tényei alapján talán legtalálóbb tömörséggel Carpini rajzolta meg Batu képét : „saját embereihez elég jóakaratú... de igen kegyetlen a háborúban".1

9 Batu részfejedelemségében ugyanazt tette, amit Ogodaj nagykáni síkon. Batu is az abszolút központi hatalom híve volt, saját uluszában hasonlóan jó szervezőnek bizonyult, a postautakat ő is gondoztatta, a kereskedők igen komoly pártfogásra találtak nála, és ugyanakkor tagadhatatlanul a nomád irányzat híve volt. A mongol birodalom társadalmi-gazdaságtörténeti szempontból csak részleteiben vizsgálható. Az anyaország lényegében egész a szovjet hatalom felállításáig nomád maradt. A nyugat-iráni, ill. kaukázusontúli csapatoknál is pregnánsan kifejezésre jut a nomád életforma már abban is, hogy állandó téli táboruk a kitűnő legelőiről híres azerbajdzsáni Mughan sztyeppe, már Dzsebe és Szubotaj betörése óta. Még Hulagu is itt üti fel rezidenciáját és nyári tábora a Bagavan és Diadintől délre eső Aladagh nomadizálásra kiválóan alkalmas lapálya. Ghazan idején viszont már a mongol felső réteg is megtagadja ősei nomád hódító múltját. „Őseid raboltak, te pedig építesz!" — mondja Ghazannak egyik főembere.20 14 E.Blocket: Introduction à l'histoire des Mongols.Leyden—London. 1910.159—160.1. 15

Rasid ed-Din 1/2. 216—217. 1. 16 A. H. Haconoe: TaTapu H Pycb. M-JI. 1940. 32. 1. 17

Harvard Journal of Asiatic Studies ΧΠ. 1949. 313 — 315. 1. » Kirakosz 458—459. 1. 19 Carpini: Wyngaert 110. „hominibus suis satis benignus . . . sed crudelissimus est in pugna". 20 Rasid ed-Din ΠΙ. 310. 1.