Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
16 ' NEMES DEZSŐ szociáldemokrata koalíciós kormányzata viszont nem sokáig habozott, hogy a nép kivívott politikai jogait a tőkés rendszer védelme érdekében megnyirbálja, a munkásság forradalmi pártját megkísérelje illegalitásba szorítani, sajtóját megfojtani. Ε reakciós kísérleteknek a proletárforradalom győzelme vetett véget. A Tanácsköztársaság igen súlyos háborús leromlás állapotában vette birtokába az országot és fogott hozzá a gazdasági szétziláltság és nyomor leküzdéséhez. Az egyesült párt és a Kormányzótanács fentebb már idézett, március 21-i „Mindenkihez" szóló felhívása őszintén tudatta a néppel : „nélkülözés, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton" — a szocializmus győzelemre viteléért és a proletárhaza szabadságának védelméért vívott küzdelem, útján.2 1 A kiáltvány reális helyzetképet adott. A nyomorúság itt volt. Örökül hagyta a kapitalizmus, a háború. Számolni kellett azzal is, hogy az antant katonai támadásának visszaverésére meginduló forradalmi honvédő háború még további nélkülözéseket követel. Amikor azonban az egyesült párt és a Kormányzótanács mindennek öntudatos vállalására hívta fel a népet, ugyanakkor intézkedéseket foganatosított, hogy a lehetőségek határain belül — sőt, talán még a határokat is átlépve — csökkentse a nélkülözést, javítsa a dolgozók életkörülményeit. A Tanácsköztársaság 20—40 százalékkal felemelte a munkások és alkalmazottak fizetését.2 2 Még jelentősebb volt a mezőgazdasági munkások járandóságainak felemelése. A munkanélküliek rendszeres segélyt kaptak. A Tanácsköztársaság hozzáfogott a társadalombiztosítási rendszer széleskörű kifejlesztéséhez, s különösen sokat tett az anya- és gyermekvédelem fejlesztése terén. A Margitszigetet, ahol korábban, a szegények távoltartása érdekében, csak belépődíj ellenében lehetett sétálni, a budapesti tanács a proletárgyermekeknek adta át. Ingyenessé vált minden fokon az iskolai oktatás, s a kultúra és művészet palotáinak kapui kitárultak a dolgozók előtt. A Tanácsköztársaság hozzáfogott a dolgozókat sújtó lakásínség leküzdéséhez, s e célra igénybe vette a burzsoázia nagy lakásait, palotáit, és lakásépítkezést kezdeményezett. Ugyanekkor a Kormányzótanács elrendelte a kisebb lakások béreinek 20%-os csökkentését.23 Amikor az antant leverte a tanácshatalmat s az ellenforradalmi rendszert ültette a magyar nép nyafkára, a munkanélküli segély folyósítását azonnal beszüntették, a Gyáriparosok Országos Szövetségének rendeletére az ipari munkabéreket általánosan 50 százalékkal leszállították s a mezőgazdasági béreket még jobban csökkentették. A tisztviselői fizetéseknek a Tanácsköztársaság előtti színvonalra való leszállítására még a Peidl-kormány készítette el a rendeletet, a munkanélküli segély megvonása az első Friedrichkormány egyik legelső intézkedése volt. A mezőgazdasági bérek leszorítását szintén a „keresztény" Friedrich-kormány szentesítette.24 Az urak palotáiból kikergették a proletárokat — s jobbik esetben csak vissza a nyomortanyákra, ha nem az internáló táborokba és börtönökbe, vagy a halálba. A balaton-21 Vörös Újság, 1919. márc. 22. 22 Erre vonatkozóan a Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője I. évfolyamának 3. számában Fehér András és Miilei György közöl szemléltető kimutatást. 23 Tanácsköztársasági Törvénytár. A forradalmi Kormányzótanács XVII. sz. rendelete, kelt 1919. márc. 28-án. 24 Az ellenforradalom hatalomra kerülése és rémuralma Magyarországon — 1919 — 21. 2. kiadás 6/f., 17., 18., 20., 21., 24. számú iratai.
