Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 174

KRÓNIKA 177 azt nem tudjuk olyan meggyőzően, elhitető lendülettel kifejteni, mint tudták előző irányzatok képviselői. Éppen ezért nem is tudjuk megfelelő módon megvívni a harcot ez iskolák tanainak ma is élő maradványaival. Azt sem lehet elhallgatni, hogy munkáinkba — a marxista-leninista igényűekbe is — olykor idegen hangok hatoltak. Nagy nemzeti küzdelmeink, szabadságharcaink tárgyalása nem egyszer a nacionalizmus határát súrolja, elvétve át is lépi. Veszélyeket rejt a témaválasztás is : amennyire helyes volt feldolgozni a parasztság történetének fontos kérdéseit, annyira helytelen volt emellett háttérbe szorítani, kevéssé feldolgozni a városi lakosság, kivált legújabban a munkásság történetét. (A nem nagyszámú értékes feldolgozás az arányok egészén nem változtat.) Az arányok ilyen eltolódása a népiesség örvényei felé tolhatja történetírásunkat. Sorolhatnám a történetírásunkban, vele Társulatunk munkájában fellelhető hibákat és hiányokat. Ezt nem tekintem feladatomnak. Szilárd meggyőződésem, hogy amint országunk megállta a helyét az ellenséges támadással szemben, tudományunk is — vele Társulatunk — kiállja a próbát és olyan fellendülést ér, aminőt korábban nem tapasztalt. , Azon gondolkozzunk, mik a fő tennivalók. Úgy vélem, meg kell tartani és tovább kell fejleszteni mindazt, ami Társulatunk működésében helyesnek, gyümölcsözőnek bizonyult. Mindenképpen folytatni kell — esetleg újakkal bővítve — kiadványsorozatainkat, első renden a Fontes-t, hozzávéve esetleg egyéb, nemzeti méretű forrásközléseket. Folytatni, sőt bővíteni kell a népszerű-tudományos kiadványok sorozatát, esetleg két típusban, amint erre már korábban is tettek javaslatot. Ε kiadvány-típusokat gondosan el kell határolni, illetve egyeztetni a kutatóintézetek, valamint a TIT gondozásában megjelenőkkel. Nagy gondot kell fordítani tanári tagozatunk működésére. Az eddig bevált módszereket alkalmazva, az illetékes szervekkel együttműködve, fokozatosan be kell vonni a tagozat munkájába az általános iskolai történetoktatókat, figyelemmel a vidék helyzetére is. Részben az oktatók, részben a helyi kutatók, részben más érdeklődők igényeivel függ össze a kívánalom, hogy újítsuk fel vándorgyűléseinket, történelmi emlékek megtekintésével egybekötve. Nem annyira ünnepi rendezvényekre, mint inkább szakszerű és baráti megbeszélésekre gondolok. / Tarthatunk előadásokat, de figyelemmel más intézmények hasonló terveire. A szorosan értett népszerűsítés immár évek óta a TIT hatáskörébe tartozik. Űj tudományos kutatások megvitatása a megfelelő intézetek rendezésében történik. Mind a kettőhöz kapcsolódhatunk ; saját rendezvényeink jellegét a kettő közt kell keresni és kialakítani. Már csak azért is kívánatos, hogy az eddiginél szorosabb együttműködést építsünk ki a történet kutatására hivatott intézményekkel. Egy szót az egység, a sokat említett összefogás kérdéséről. Társulatunk már tíz év előtt fontos feladatának minősítette, hogy összefogja a haladó szellemű történettudomány művelőit és kedvelőit. Ez nem mindenben sikerült. A jövőben arra kell törekednünk, hogy kiépítsük az együttmunkálkodásnak az eddiginél megfelelőbb szervezeti formáit, ugyanakkor arra is, hogy gondosan, tisztán őrizzük az együttműködés elvi alapjait. Mindezek megoldásához tartozik a Társulat szervezeti megújítása. Alapszabályaink sok ponton elavultak, újakat kell kidolgozni. Van olyan javaslat, hogy a tagságot ismét kössük össze tagdíj fizetésével. Ε kérdéseket — amelyeket a napirend egy későbbi pontján ismertetni fognak — a választandó vezetőség hivatott lészleteiben megvizsgálni. Javítani kell a vezetés módszerein. Enyhíteni kell a túlságos centralizmust, kiküszöbölni a bürokratizmus maradványait. Érmek érdekében is ajánlatos életbeléptetni néhány szervezet' újítást, így esetleg bővíteni az elnökséget. Nem soroltam fel valamennyi tennivalónkat : ezek számbavétele a választandó vezetőség feladata. Ha a mondottakat megvalósítjuk, Társulatunk új felemelkedés útjára indul" — fejezte be beszámolóját Elekes Lajos főtitkár. A főtitkári beszámoló elhangzása után az elnök szünetet rendelt el, majd Agárdi Ferenc szólt hozzá a felvetődött kérdésekhez. Felszólalásában a kultúrtörténet és a munkásmozgalom történetének fokozottabb művelését kérte a Társulattól. A főtitkári beszámoló tudomásul vétele után a közgyűlés következő napirendi pontjaként az elnök felkérte Ember Győző akadémiai levelezőtagot, hogy a Társulat vezetősége által kiküldött bizottság nevében ismertesse a Társulat alapszabályainak átdolgozására vonatkozó irányelveket. 12 Századok f