Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 13 átalakulásának távlatait rajzolja eléjük, mellőzve azt a kérdést, hogy e távlatok eléréséhez milyen útra kell térniök maguknak a kisgazdáknak. Ε kérdés mellőzése az adott helyzetben természetesen szükségszerű, hiszen a birtokos parasztságot éppen a részére biztosított ama jogban, illetve e jognak megértésében kellett megerősíteni, hogy kisbirtoka továbbra is az ő magántulajdonában marad, azt tőle senki el nem veszi. A termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülés pedig időszerűtlen kérdés volt nemcsak a birtokos parasztok körében, hanem — s ez ma már világos — a nincstelen parasztok nagyobb részében is. Helyenként ugyan jelentős hangulat volt a nagybirtokoknak paraszti szövetkezeti tulajdonba adása mellett, a felosztás ellen. Ilyen törekvések a szegényparasztok között a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti földfoglaló mozgalomban számottevően jelentkeztek. Azonban tény, hogy e törekvések méreteit és erejét a kommunisták túlbecsülték, mert nagyon is hajlottak a szociáldemokraták körében szinte uralkodó földosztás elleni nézetekre. Mindezek eredményeként a Tanácsköztársaság, átugorva a feudális nagybirtok felosztásának demokratikus feladatán, rögtön a mezőgazdaság szocialista átalakításához fogott hozzá. Eme előreugrás politikai és morális feltételei azonban hiányoztak, a földosztás elutasítását a parasztság zöme nem értette meg, s csalódást keltett benne. A falu politikai fejlődése demokratikus szakaszának ez a keresztülugrása komoly politikai zavar eredőjévé vált, a munkás-paraszt szövetség meglazulásához vezetett. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a Kormányzótanács programnyilatkozatával és nyilvánosságra hozott XXXVIII. sz. rendeletével szemben, a helyzet kényszerítő hatása alatt, a földrendelet végrehajtásához szolgáló utasításként megjelent egy szigorúan bizalmas, nyilvánosságra nem hozott rendelet, amely engedményt tesz a nincstelen és szegényparasztság földosztási követelésének. Ezt a bizalmas rendeletet körrendelet formájában kapták meg a megyei, szervek. Ε bizalmas rendelet a termelés biztosításának érdekeire utalva közli : , x Ahol a munkafelesleggel rendelkezők kis része egyéni kisajátítást akar, kivételesen, ha a termés· biztosítása és a földmunkások megnyugtatása másképpen nem lehetséges, meg lehet azt engedni, azon esetben, ha az illetőnek van megfelelő felszerelése és vetőmagja, amellyel a kisajátított földet megmúvelheti. Az ilyen kisajátításnál ügyelni kell arra, hogy egy családnak a szántóföldje a kihasított darabbal együtt öt magyar holdnál, rétje pedig az egy magyar holdnál nagyobb ne legyen. Ügyelni kell arra, hogy a kihasított parcellák összterülete olyan nagy ne legyen, hogy lehetetlenné tegye a kihasítatlan részek egy szövetkezeti gazdasággá való szervezését... Olyan földmunkás családoknak, kiknek nincs házhelyük, a községben avagy annak közvetlen közelében kihasítható 1 magyar holdnál nem nagyobb házhely és házikert területe."1 7 A fenti körrendeleten alapul a Somogy megyei szövetkezet direktóriumának utasítása a járási gazdasági felügyelőknek a földosztás mértékéről. A tabi járás gazdasági felügyelőjének április 5-én küldött távirati utasítás a következőket írja elő : 17 PI. Archív. Tagyob. 2/25. Csorvás. Körrendelet.
