Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
158 RÁNKI GYÖRGY : ADATOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁHOZ Bécs fellobogózva várta november 2-án a négy külügyminisztert ós kíséretüket.13 3 A bécsi Belvedere palotában pontosan délben Ribbentrop, majd Ciano bevezető szavaival kezdődött a megbeszélés. Ribbentrap utalt arra, hogy a palota, mely korábban Szavojai Jenő tulajdonát képezte, jelkép, hiszen Szavojai Jenő olasz származású német államférfiú volt, aki bókét, szabadságot és igazságot vitt Délkelet-Európába — legalább is a német külügyminiszter szerint. Hangsúlyozta, hogy a megoldást etnikai alapon képzeli el. Miután Ciano lényegében ezt a bejelentést ismételte meg, a két fél fejtette ki álláspontját, mindkettő a maga nézőpontja szerint ismertetve a tárgyalások eddigi menetét. A magyarok az 1910-es cenzus jogosságát hangsúlyozták, a csehszlovák delegáció tagadta ezt, azt állítva, hogy igen sok terület, mely 1910-ben magyar többségű, 1880-ban még nem volt az, s hogy magyar többségű lett, az az erőszakos magyarosítási politikának tudható be. Továbbra is kitartottak a mellett, hogy ugyanannyi magyar maradjon Csehszlovákiában, mint amennyi szlovák van Magyarországon. Érvek ós ellenérvek hangzottak el, Chvalkovsky többek között Tiso és Volosin meghívását is javasolta, melyet azonban Ribbentrop elutasított, 2 órakor bezárta az ülést és közölte, hogy Ciano val való megbeszélés után ismét kéreti majd a magyar és cseh küldöttséget.134 Valójában az ülés teljesen formális volt, hiszen a határokban Ribbentrop és Ciano már Rómában megállapodtak. 7 órakor került sor a döntőbíráskodás eredményének ismértetésére. A tengelyhatalmak egységét hirdető nyilatkozat után aláírták a jegyzőkönyvet,13 5 mely megállapította az új határokat, meghatározta az átadás időpontját (november 5. ós 10. között), valamint az egyes technikai kérdések megbeszélésére csehszlovák-magyar vegyesbizottság alakítását javasolta.13 6 A határ kérdését az október 28-i megbeszélés alapján született döntés úgy rendezte, hogy az öt vitatott város közül hármat (Kassa, Munkács és Ungvár) Magyarországnak, kettőt (Pozsony és Nyitra) Csehszlovákiának ítélte.13 7 A bécsi döntés által Magyarországnak ítélt terület kb. 12.000 km2 kiterjedésű volt, valamivel több, mint egy millió lakossal.13 8 Egyáltalán nem akceptálta a bécsi döntés a Szlovákiára, külöiiösen Kárpátukrajnára vonatkozó azon magyar követelést, mely e területek további sorsát népszavazással akarta eldönteni.* RÁNKI GYÖRGY 133 Az első bécsi döntésen német részről Ribbentrop, Woermann, Altenburg, Schmidt és Kordt, olasz részről Ciano, Attolico berlini olasz követ és Magistrati, csehszlovák részről Chvalkovsky és Krno követ, magyar részről Kánya és Teleki vett részt. 134 Akten IV. 106 — 112. 1. Kordt feljegyzése a négy külügyminiszter első megbeszéléséről. 135 Akten IV. 112. 1. Kordt feljegyzése a négy külügyminiszter második megbeszéléséről. we Akten IV. 112 — 113. 1. Ciano és Ribbentrop által aláírt döntőbíráskodás! határozat. 137 Akten IV. 114. 1. Az új határt kijelölő határozat. 13 8 Doc. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 225-226. 1. *A tanulmány második része a Századok következő számában fog megjelenni.
