Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 155 .esetben egyezik bele, ha a zsidó lakosságot kizárják belőle.11 9 Ugyanaznap a csehszlovák kormány az angol kormány véleményét is kikérte. A válasz szerint „Őfelsége kormánya nem emel kifogást a tengely döntőbíráskodása ellen".12 0 A magyar kormánynak adott válasz közölte, hogy a cseh-magyar tárgyalások csakis a magyar kisebbség helyzetére vonatkozhatnak, mert a müncheni egyezmény is csupán a magyar és lengyel kisebbség helyzetéről beszélt. A csehszlovák kormány a magyar kisebbség helyzetének gyors megoldására törekszik, mivel azonban ajánlatát a magyar kormány nem fogadta el, hajlandó a kérdést német-olasz döntőbíráskodás alá bocsátani. A válasznak még két fontos megjegyzése volt : 1. További döntőbíró bevonása Olasz- és Németország beleegyezésétől függjön. Ha ezek beleegyeznek Lengyelország12 1 bevonásába, úgy Csehszlovákia Románia12 2 részvételét is javasolja, 2. a döntőbíráskodás a Magyarországnak átengedendő egész területre terjedjen ki.12 3 Erdmannsdorff október 27-i jelentése a magyar viszonválaszról ad hírt, amely örömét fejezi ki, hogy a csehszlovák kormány beleegyezik a döntőbíráskodásba, viszont leszögezi, hogy egyfelől a döntőbíróság összetétele a nagyhatalmak akaratától függjön; másfelől a döntőbíráskodás csakis a vitatott területekre terjedjen ki, a riem vitatott területeket a csehszlovákok azonnal ürítsék ki.12 4 , Kánya közölve a jegyzék tartalmát a német követtel, bejelentette, hogy most már hivatalosan fel fogják kérni az érdekelt hatalmakat a döntőbíráskodásra. Ebben azonban Románia, mint Csehszlovákia szövetségese és a Kis-Antant tagja nem vehet részt. A cseh kormány 28-i válasza ismételten leszögezte, hogy a döntőbíráskodás során, melyre a német s olasz kormányt 24 órán belül fel kell hívni — àz egész magyar kisebbség s nemcsak a Vitatott területek kérdését kell megvitatni.126 A hivatalos magyar felkérés ténylegesen még október 28-án, a cseh felkérés pedig, junctimba hozva Románia s Lengyelország részvételét, október 29-én történt meg.126 A rendelkezésünkre álló dokumentumok világosan mutatják, hogy az október 22-től 29-ig terjedő héten a német kormánykörök, amelyek kezdetben — hogy mindkét féltől minél több politikai és gazdasági engedményt zsaroljanak ki — nem határoztak egyértelműen a döntőbíráskodás kérdésében,127 most maguk is a tengely döntőbíráskodása mellett foglaltak állást. 119 Akten IV. 99. Tiso okt, 25-i levele. 120 Doe. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 200. 1. 121 Lengyelország döntőbíráskodásának kérdése valójában már okt. 24-én eldőlt. Ekkor volt ugyanis a .hírhedt Ribbentrop—Lipsky (lengyel követ) lunch, melynek során a németek először vetették fel nyíltan követeléseiket Danzigra összekapcsolva ezt a lengyel—magvar határ kérdésével. A lengyelek erre viszont nem mutattak hajlandóságot. Doc. on'Germ. For. Pol. D V. 104. 1. 122 román kormány okt. 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy tekintettel, Kárpát-Ukrajnában lakó mintegy 20 000 románra, részt kíván venni az e terület sorsát eldöntő tárgyalásokban. (Vö. Doc. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 197. 1.) 123 Akten IV. Hencke prágai ügyvivő jelentése (okt. 26.). 124 Akten IV. 100. 1. Erdmannsdorff okt. 27-i jelentése. Doc. on Brit. For. Pol III. Vol. 3. 209. 1. 125 Akten IV. 101. 1. Hencke okt. 28-i jelentése. Doc. on Brit, For. Pol. ΙΠ. Vol. 3. 105. 1. 126 Akten IV. 101. és 102. 1. 127 Valójában ez az ingadozás inkább taktikai jellegű volt, így akarva befolyását legmesszebbmenően kiterjeszteni az érdekelt országokra.
