Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117

ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 145 tek. Imrédy már október 13-án kérte Erdmannsdorff követet, hogy eszkö­zöljön ki Hitlernél, Darányi volt miniszterelnök, a képviselőház elnöke számára kihallgatást. Darányinak ,,αζ a feladata, hogy a Németország és Magyar­ország között felmerült nézeteltéréseket megszüntesse és mindkét fél szándékait tisztázza". Imrédy e kéréssel egyidőben közölte a német követtel, hogy „a német sajtó állásfoglalás\ a kárpát-oroszországi lengyel—magyar határ ellen csodálko­zást keltett". Biztosította a követet, hogy ,,a francia sajtó által terjesztett hír, miszerint egy lengyel—magyar határ a románokkal kapcsolódva, németellenes blokknak lenne a magva, teljesen abszurd".8 8 Ellenkezőleg ,,a Kárpátok vonala csak kelet ellen képez természetes falat; Magyarország — Kárpát-Oroszország visszacsatolása esetén — a bolsevizmus elleni román frontot fogja meghosszabbítani s a Kárpátok hágóinál erős bástyát fog ez ellen alkotni. A magyar kormány, az utóbbi hónapok eseményei következtében, még inkább a Berlin—Róma tengely­hez tartozónak érzi magát és kívánságra hajlandó ezt dokumentumszerűen bizo­nyítani.,"89 A német kormány Darányi látogatásához hozzájárult, Darányi kikülde­tése már személy szerint is gesztust jelentett Hitlerék felé, hiszen ezzel a magyar külpolitika hivatalos vezetőit, akik az augusztusi eredménytelen tárgyalások miatt nem élvezték Hitler bizalmát, mellőzték, s helyettük a Hitler számára megbízhatóbb (az 1937 őszi megállapodáson résztvevő s erősen németbarát) Darányit hatalmazták fel a tárgyalásokra. Darányi 14-ón Münchenbe repült, s vele szinte egyidőben hagyta el Csáky gépe is a repülőteret Róma felé.90 Ezen a napon más országokban, így többek közt Varsóban és Párizsban is, felkeresték a magyar követek a külügyminisztériumokat, közölve, hogy Magyarország a csehszlovák—magyar tárgyalásök eredménytelensége miatt a müncheni négy hatalom elé terjeszti a vitás területi kérdések rendezését.9 1 A dokumentumokból az tűnik ki, hogy Csáky találkozása Cianoval, illetve Mussolinivei fiéhány órával hamarabb ment végbe, mint Darányié Hitlerrel. A Ciano által a berlini olasz követség részére továbbított feljegyzés a megbeszélés fő részleteit a következőkben rögzíti : Csáky közölte, hogy a tárgyalások Prága ós Budapest között megszakadtak és tekintettel a két állás­pont közt fennálló igen nagy különbségre, nincs remény arra, hogy eredményes 88 Jellemző a magyar diplomácia mesterkedéseire, hogy a tengelyhatalmaknál a magyar—lengyel határ szovjetellenes jelentőségét hangsúlyozták, a nyugati hatalmak­nak viszont mint németellenes lépést igyekeztek feltüntetni. Vö. Doc. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 159. 1. 89 Akten IV. 63. 1. Erdmannsdorff okt. 13-i jelentése. ,,. . .habe Auftrag, anschei­nend zwischen Deutschland und Ungarn aufgekommene Mißverständnisse auszuräumen und beiderseitige Absichten zu klären. Stellungnahme deutscher Presse gegen Schaffung polnisch—ungarischer Grenze in Karpatho-Rußland habe hier erstaunt. Von französischer Presse aufgebrachter Gedanke ungarischer Beteiligung an etwaiger polnisch—rumänischer Blockbildung gegen Deutschland sei absurd... da Karpathen nur gegen Osten natürlichen Wall bilden. Ungarn würde bei Rückgliederung Karpathenrußlands rumänische Front gegen den Bolschewismus verlängern und an Karpathenpässen starkes Bollwerk gegen diesen bilden. Ungarische Regierung fühle sich durch Ereignisse letzter Monate stärker als je an Achse Berlin—Rom gebunden und sei auf Wunsch bereit, dies auch dokumentarisch festzulecen." "•Akten IV. 64. 1. Erdmannsdorff okt. 14-i jelentése. 91 Doc. on Brit. For. Pol. ΠΙ. Vol. 3. 173. 1. Knox okt. 14-i jelentése. 10 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents