Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
138 RÄXKI GYÖRGY a magyar kormány katonai akciókat kezd, úgy Magyarország mint nyílt agreszszor lép fel. Egyébként pedig egy ilyen lépés túl egyértelműen lekötelezte volna a magyar kormányt a németek mellett, túl egyértelműen szembeállította volna őket a nyugati hatalmakkal. Ezért felemás megoldás mellett döntöttek : a katonai akciót nem kormánycsapatokkal, hanem ún. szabadcsapatokkal indították meg. Egyesetleges kudarc esetén így megvan a kormánynak a lehetősége a visszavonulásra. A másik ok : a Kis-Antant kérdése volt. A román s a jugoszláv kormány álláspontja ugyanis még mindig nem volt világos.56 Mutatkoztak ugyan már jelek arra, hogy szabadulni szeretnének szövetségi kötelezettségeiktől. Pl. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök felajánlotta Kányának, hogy közvetít Prágában a magyarlakta területek visszacsatolása ügyében, ha Magyarország hajlandó deklarálni Jugoszlávia biztonságát (vagyis lemondani revíziós céljairól Jugoszláviával szemben) és pontosan megjelölni, hogy Szlovákia milyen területeire tartana igényt. Természetesen hangot adott azon nem alaptalan félelmének, hogy a magyar kormány szlovák ós rutén területekre is igényt tart.5 7 Ehhez azonban sem a jugoszláv, sem a román kormány nem járulhatott hozzá, ilyen célzatú magyar támadást egyik sem nézhetett volna tétlenül. 1938. szeptember 29-én megkötötték a müncheni egyezményt, mely jelentős csehszlovák területet engedett át a fasiszta Németországnak. Ami a müncheni egyezmény közvetlen magyar vonatkozását illeti, a megállapodás szövegébe — olasz javaslat alapján5 8 — a következő záradék került : ,,A négy hatalom, kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbség problémái, ha az illetékes kormányok három hónapon belül szerződéssel nem rendezik azt, a jelenlevő négy hatalom kormányfői újabb találkozásának tárgyát alkotják."5 9 A müncheni egyezmény új szakaszt nyitott a nemzetközi politikában. A tőkés hatalmak megegyezése nyilvánvalóvá tette a világ előtt, hogy a nyugati hatalmak átengedték Kelet- ós Délkelet-Európát a német imperializmusnak. Kelet- és Délkelet-Európa ezen hallgatólagos átengedése pedig a német agressziónak a Szovjetunió felé terelését célozta. A müncheni egyezmény — bár távolról sem küszöbölte ki az európai kapitalista hatalmak ellentéteit — látszólagos egységfrontot hozott létre a Szovjetunió ellen. A magyar kormány örömmel üdvözölte ezt az egységet, s hozzálátott, hogy ezt a Csehszlovákia ellen irányuló magyar követelések vonatkozásában is megfelelően gyümölcsöztesse. x\ müncheni egyezmény jelentős mértékben fokozta a magyar uralkodó körök agresszivitását. Az egyezmény szövegében szereplő záradék világossá tette számukra, hogy nemcsak a tengelyhatalmak támogatását élvezik, de 56 Doc. on Germ. For. Pol. D II. 923.1. Szeptember végén Belgrádból tüntetéseket jelentettek Csehszlovákia mellett. 67 Doc. on Germ. For. Pol. D Π. 992. 1. Α berlini magyar követség szept. 28-i mem oranduma. « Doc. on Brit. For. Pol. ΙΠ. Vol. II. 632.1. 59 Doe. on Germ. For. Pol. D II. 1016. 1. „The Heads of the Governments of the four Powers declare that the problems of the Polish and Hungarian minorities in Czechoslovakia, if not settled within 3 months by agreement between the respective Governments, shall form tho subject of another meeting of the Heads of the Governments of the four Powers here present." Egyébként a magyar kormány szept. 29-én Csákyt Münchenbe küldte, hogy a magyar revíziós célok számára kedvező döntést érjen el.
