Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 9 lendülése és őszintén, lelkesen támogatta az új rend kiépítését, a direktóriumokat, amelyek átvették a megyei, városi, járási és községi közigazgatás irányítását. A proletárhatalom állami szervezete hatalmas politikai fellendülés közepette épült ki, olyan gyorsan, hogy április 2-án, tehát mindössze 10 nappal a Tanáqsköztársaság kikiáltása után, a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki az általános tanácsválasztások megtartására, mégpedig rendkívül rövid időn belül. A falusi és városi tanácsokat április 7-ig, a járási tanácsokat legkésőbben április 10-ig, a megyei tanácsokat április 12-ig, a tanácsok országos gyűlését pedig április 14-ig kellett megválasztani, többlépcsős választási rendszerrel.1 3 A választások — amelyekben alsó fokon a 18 éven felüli lakosság nagy többsége vett részt, és amelyeket titkos szavazással tartottak — a Tanácsköztársaság kimagasló politikai győzelmét hozták és elősegítették az új forradalmi hatalom politikai megszilárdulását. A szocialista forradalom, mely békésen, vér nélkül ment végbe, meglepően rövid idő alatt alkotmányos rendet teremtett és alkotmányos győzelmet is aratott. A Magyar Tanácsköztársaság az első néphatalom a magyar nemzet történetében, mely a nép túlnyomó többségének akaratára támaszkodott és a nemzet legigazibb képviselete volt : a dolgozó milliók uralma saját hazájukban. A Tanácsköztársaság megteremtésével Magyarország a társadalmi fejlődés legmagasabb fokára emelkedett addigi történetében. A magyar nép története — hasonlóan más népekéhez — bővelkedik nagy küzdelmekben, forradalmakban, szabadságharcokban. Ε harcok sorozatában a társadalmi fejlődés mindenkori foka is megnyilvánult. A Dózsa-vezette parasztforradalom 1514-ben a kegyetlen, de még erős feudalizmus elleni küzdelem nagy csatája. A Eákóczivezette szabadságharc a XVIII. század elején — 1703—1711-ben — a hűbéri rend béklyóit lazította és a városi, polgári fejlődést serkentette, de fenntartotta a feudális rendet és a nemesség hatalmát, miközben szabadságharcot vívott az önálló állami létért, a Habsburg-uralom megszüntetéséért. A Kossuthvezette polgári forradalom és a nemzeti szabadságharc 1848—49-ben a felbomló feudalizmus és a Habsburg-elnyomatás elleni küzdelem, a független magyar állam megteremtéséért vívott harc nagyszerű viadala. A 48-as forradalom elsöpörte a jobbagyrendßzert. A Habsburg-uralom lerázása után kivette a politikai hatalmat a Habsburg-hű konzervatív főnemesség ós a Habsburgbürókrácia kezéből és a polgársággal szövetkező, a polgárosodás útját kereső liberális nemesség kezébe adta. A nemzeti szabadságharc nagy lendülete és győzelmei a Monarchia más országainak demokratikus és nemzeti mozgalmaival együtt létalapjaiban rendítette meg — ha rövid időre is — az akkori Európa egyik fő feudális hatalmát. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom elsöpörte a monarchiát, politikai szabadságjogokat adott a népnek, keresztülvitte az elszakadást Ausztriától, de képtelennek bizonyult a nemzet függetlenségét megvédeni a győztes antant hatalmakkal szemben. Erre nem is lehetett képes, mert azoknak az imperialista hatalmaknak a támogatását kereste, amelyek a győztes jogán, fegyvereik erejével hazánkat a maguk fennhatósága alá helyezték. A 18-as októberi forradalom, amely a szociáldemokrata pártvezetőség segít-13 Tanácsköztársasági Törvénytár. A kormányzótanács XXVI. és XXVH. sz. rendelete a Tanácsköztársaság ideiglenes Alkotmányáról és a tanácsválasztásokról.
