Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70

100 ZSIGMOND L-ÍSZLÓ szocialista forradalom országa : Szovjetoroszország is. A lengyel népnek az önállósághoz és egységhez való jogát ismerte el a Népbiztosok Tanácsának 1918. augusztus 29-i rendelete.20 8 Egyenes és következetes folytatása volt ez annak a politikának, melyet Szovjetoroszország a nemzeti kérdésben eddig — mint korábban Finnország esetében is — tanúsított. A szovjet kor­mány kezdettől fogva különbséget tett, amint a Csehszlovák Ideiglenes Kormányhoz intézett jegyzéke (1918. október 31.), illetve a csehszlovák katonáknak szóló felhívása (1918. november 4.) is mutatja, a nemzeti-függet­lenségi mozgalmak igazi tartalma és annak a belső és nemzetközi reakció által történő felhasználása és kihasználása között.20 9 A népek második számú börtönének összeomlása Szovjet-Oroszországban jogos örömöt keltett.210 1918. november 3-án, az Ausztria—-Magyarországon végbemenő forradalmi események tiszteletére rendezett felvonulás napján a Népbiztosok Tanácsa nevében Lenin, az Osszoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság részéről pedig Szverdlov21 1 üdvözölte az egykori Habsburg-birodalom valamennyi felszabadult népét. Felhívták figyelmüket : ne engedjék, hogy az osztrák— magyar imperializmus igája alól új rabságba, angol, francia vagy amerikai imperialisták uralma alá kerüljenek. Érthető, ha Lenin és Szverdlov üzenetét a győztes imperialista nagy­hatalmak kegyéért versengő Károlyi-kormány igyekezett eltitkolni a hazai közvélemény előtt. De a forradalmi szocialisták röplapja leleplezte a manővert és követelte a távirat teljes szövegének a nyilvánosságra hozatalát.21 2 Nagy késéssel, november 20-án meg is jelent a Népszavában Lenin és Szverdlov szikratávirata,21 3 amely a közös ellenség elleni közös harcra szólította fel a felszabadult népeket, élen a legforradalmibb osztállyal, a proletariátussal. Az üzenetnek, amint a későbbi események mutatták, nem lett meg a kellő foganatja. Hiányoztak még egyes feltételek, nem mindenütt jöttek létre a proletárinternacionalizmus tudatos és következetes szervezetei : a kommu­* nista pártok. Az üzenet szavai évtizedekkel később, más történeti körülmé­nyek közt, drága, nagy áldozatokat követelő tapasztalatok után váltak csak valóra. 1939—1941 között Kelet- és Délkelet-Európa népei, nem utolsósorban az angol, francia és amerikai kormánykörök megalkuvó politikájának a következté­ben, új és minden eddiginél szörnyűbb nemzeti elnyomás áldozatai lettek. A hitleri Németország veresége és az antifasiszta koalíciónak a győzelme, amelyben döntő szerepet a Szovjetunió játszott, meghozta a felszabadulás új lehető­• ségét. Ezúttal élni tudtak a népek a szabadsággal és azt az utat választották, amelyre 1919-ben, egyedül és magáramaradtan, az egykori Habsburg­birodalom romjain létrejött államok közül egyedül a Magyar Tanácsköztár­saság lépett. Ezúttal nem egy elszigetelt és ellenséges környezetben álló ország­ban került hatalomra a proletariátus a kommunista párt vezetésével, hogy Európa e térségében eleget tegyen — 1917 Októbere példamutatása alapján — nagy történelmi hivatásának. Az azóta eltelt események csak újból igazolták a tudományos szocializmusnak azt az alapvető tételét, melyet elsőízben Marx fogalmazott meg az 1848-as júniusi felkelés bukása tanulságaképpen : „a 208 Dokumenti... 460. 1. (oroszul). 209 Uo. 547-548., 550-551. 1. 210 V. I. Lenin művei. 28. k. (Bpest, 1952). 124. 1. 211 Lenin Magyarországról. Szemelvénvek Lenin müveiből. (Bpest, 1954). 41—46.1. 212 Uo. 39. 1. 213 Népszava. 1918. nov. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents