Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
98 ZSIGMOND L-ÍSZLÓ és Ausztria-Magyarországgal való mindenféle kapcsolat megszakítását és a szlovének, horvátok és szerbek közös államához való csatlakozást. Az események a dualizmus rendszerének két uralkodó államát : Ausztriát és Magyarországot kész helyzet elé állították19 5 és meggyorsították a forradalmi fejlődést Budapesten és Bécsben. Október utolsó napjaiban győzött a forradalom Magyarországon és Ausztriában is. A forradalmak győzelme és a Monarchia széttörése előbb következett be, mint a fegyverszünet. Idejében való megkötését már régebben sürgették Budapesten és Bécsben egyaránt. A cél az volt, hogy lélegzetvételhez jutva a tegnapi ellenséggel szemben, minden erővel a fő veszély : a forradalom ellen fordulhassanak.19 6 Ausztria-Magyarország katonai helyzetének a reménytelenségéről mindenki meg volt győződve, a közös koronatanácsnak 1918. október 22-i ülésén maga báró Arz vezérezredes, a vezérkar főnöke mondotta, hogy békét kell kötni minden áron és oly gyorsan, ahogy csak lehet.197 Arz már 22-i felszólalásában is utalt arra a veszélyre, amely a Monarchiát szétfeszítő nemzeti mozgalmak erejéből adódott. A Wilsonnal folytatott alkudozások elhúzódása, az abból fakadó ujabb végzetes következmények a vezérkart aggasztották. A tárgyalások útját Arz hosszadalmasnak tartotta és közvetlen fegyverszüneti tárgyalások felvételét sürgette az olasz front parancsnokával.19 8 A Legfelső Tanács október 30-i ülésén Orlando jelentette, hogy Ausztria-Magyarország részéről az ellenségeskedések azonnali felfüggesztését kérték Diaz tábornoktól.199 Az október 31-i ülésen meg is állapodtak az Ausztria-Magyarországnak adandó fegyverszüneti feltételekben.20 0 Miután azokat a Monarchia részéről sietve elfogadták, a fegyverszüneti egyezményt november 3-án Páduában aláírták, s egy nappal később a Legfelső Tanács jóváhagyta.201 Az a körülmény, hogy a fegyverszüneti egyezményt Ausztria-Magyarországgal kötötték meg, egyeseknél azt a hiedelmet keltette, hogy ez a Monarchia elismerését jelenti és van remény a Habsburg-birodalom átmentésére.20 2 A reménykedés nem is volt teljesen alaptalan — ami a győztes nagy-195 Memoirs of Michael Károlyi... 114 — 119. 1. — Bauer: i. m. 113 — 115. 1. — Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. 44—47. 1. 196 Andrássy: i. m. 298. 1. — Andrássy: i. tanulmány 204. 1. 197 O. L. Filmtár. Közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Közös koronatanács. 1918. okt. 22. (G. M. K. P. Z. 553). 198 Hugo Kerchnaue: Der Zusammenbruch der Österr.-Ungar. Wehrmacht im Herbst 1918. Dargestellt nach Akten des Armee-Ober-Kommandos und anderer amtlicher Quellen. (München, 1921). 111. 1. 199 The intimate papers of Colonel House. IV. k. 104—106. 1. 200 F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 430—431., 433—435. 1. — Frédéric Maurice: The armistices of 1918. Issued under the auspices of the Royal Institute of International Affairs (London, 1943). 87—90. 1. 201 Aufzeichnungen von Generaloberst Arz. Zur Geschichte des Großen Krieges 1914—1918. 345 — 380. 1. — Hugo Kerchnawe: Der Zusammenbruch der Österr.-Ungar. Wehimacht im Herbst 1918. 108—155.1. — Nyékhegyi Ferenc: ADiaz-féle fegyverszüneti szerződés. A páduai fegyverszünet. Személyes tapasztalatok és hiteles okmányok alapján. (Bpest, 1922). 8 — 33.1. — Rubint: i.m.54 —73.1. — Mermeix: Les négociations secrètes et les quatre armistices 1918—1919. (Paris, 1921). 200 — 215., 283 — 284. 1. 202 Qlaise-Horstenau : i. m. 3 —22.1. — Horváth Jenő : i. m. 401—405.1. — Andrássy: i. m. 317 — 318. 1. — Beneê: i. m. IH. k. 149 — 156. 1. — Vö. Ludwig Windischgraetz: Vom roten zum schwarzen Prinzen. Mein Kampf gegen das k. u. k. System. (Wien, 1920). — Vö.: Ludwig A. Windisch-Graetz: Ein Kaiser kämpft für die Freiheit (Wien, 1957). 121 — 125. 1. — Vö. J. von Szilassy: Der Untergang der Donau-Monarchie. Diplomatische Erinnerungen. (Berlin, 1921).
