Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871

878 rozsnyói Agnes Október 15-én derűs szép vasárnapra virradt Budapest. Munkaszüneti nap lévén, az utcák csak a délelőtti órákban népesültek be. így viszonylag kevés szemtanúja volt a reggel óra tájban lezajlott incidensnek, mely a nap drámai eseményeinek mintegy bevezető akkordját jelentette. Vasárnap a reggeli órákban iíj. Horthy Miklós, aki már hosszabb idő óta igyekezett jugoszláv partizánkörökkel érintkezést találni, üzenetet kapott. Az üzenet, melyet állítólag Bornemissza Félix, a Szabadkikötő igazgatója küldött, azt tartalmazta, hogy Horthy azonnal keresse tel Bornemisszát Eskü-téri lakásán, mert sikerült bizonyos jugoszláv körökkel összeköttetést találnia és ezek beszélni óhajtanak vele. A liatal Horthy néhány testőr kíséretében gépkocsin az Eskü-térre hajtatott. A találkozón azonban a jugoszlávoknak álcázott Gestapo ügynökök megtámadták és leütötték. Eközben az utcán Skorzeny munkaszolgálatosoknak öltözött SS legényei rövid tűzharc után a testőröket ártalmatlanná tették. Ifjabb Horthy Miklóst a németek túszként elrabolták.19

0 Iíj. Horthy Miklós elrablásának híre 10 óra felé váll ismertté a Várban. Meglehetősen nagy izgalmat okozott, melynek következtében a %11-re összehívott koronatanács ülése is csak késve kezdődött el. A koronatanács, melyen a minisztertanács tagjain kívül Ambrózy, Vattay, Bárczy és Vörös vettek részt, ismét a katonai helyzet ismertetésével kezdődött. Vörös két momentumra utalt, a debreceni csata kudarcára és a Duna—Tisza köze védtelenségére, mely utóbbi az 1. és 2. hadsereg elvágásának veszélyével fenyeget. Ezért — jelentette be — már korábban kiadta a parancsot az 1. és 2. hadsereg visszavonulására. Alig félórával ezelőtt — közölte továbbá Vörös — ultimátumot kapott Guderiantól a következő szöveggel: „Magyarország egész területe német hadműveleti terület, csak a német főparancsnokság jogosult parancsot kiadni." Az ultimátum 12 órai határidővel felszólította Vörös Jánost a parancs visszavonására.19

1

Ezek után Horthy hivatkozva a súlyos katonai helyzetre, valamint a németeknek a magyarokkal szembeni bánásmódjára bejelentette, hogy fegyverszünetet kért és megkérdezte a minisztereket, hogy kik hajlandók ennek végrehajtásában vele továbbra is együttműködni. A kormányzó bejelentését vita követte, elsősorban abban a vonatkozásban, vajon az államfő jogköre lehetővé teszi-e, hogy a parlament megkérdezése nélkül cselekedjék. Tekintve, hogy Horthy álláspontja mellett ez esetben kitartott, a vita hamarosan befejeződött. Valamennyi miniszter elhatározta — beleértve Reményiforduljanak ellenük, 2. vonuljanak vissza a trianoni határok mögé, és 3. hogy 16-án reggel 8-ra Szegedre juttassanak egy jelentést a német és magyar csapatok elhelyezkedéséről és a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek végrehajtásáról. Az ultimátum szövegét Nagy Vilmos is közli. Beérkezésének időpontját azonban tévesen 15-én az esti órákra datálja, és nem tudván az okt. 11-i egyezményről, körülményeit is hibásan írja le. 190

Horthy fiának elrablásával sok munka foglalkozik. Ezek közül mindenekelőtt lásd : az ő vallomását erre vonatkozólag : Nazi conspiration and aggression. V. k., Horthy: i. m. 271. 1., Kovács I.: i. m. 31. L, valamint német oldalról : Skorzeny: i. m. 195—199. 1. és Walter Hagen: i. m. 375. 1. Hagen szerint egyébként Horthy fiának letartóztatását okt. 13-ra tervezték, amikor az állítólagos jugoszláv küldöttekkel először találkozott. Két SS tiszt feladata lett volna a letartóztatás, de a tárgyaláson váratlanul megjelent a kormányzó is. A tisztek erre nem számítottak és leállították az egész akciót. Ε részletről azonban egyetlen más forrás nem tesz említést, így aligha tarthatjuk valószínűnek. 191

BM V 55184. Imrédy-per anyaga. Bárczy vallomása. Bárczy közel 100 oldalas emlékiratban foglalta össze a magyar politika legfontosabb eseményeit a második \ ilágháború alatt. Az Emlékirat közli az okt. 15-i koronatanács teljes jegyzőkönyvét is.