Századok – 1958

Könyvszemle - 895

896 KÖNYVSZEMLE polita jellegét hangsúlyozza, <le megemlíti a birodalom keretein belül jelentkező, etnikai alapokon nyugvó partikularizmus jelentőségót is. A germán népvándorlás kapcsán megjegyzéseket fűz a középkoreleji Nyugat néprajzi-politikai széthullásához Galliában, Itáliában, majd a pre-karoling Németországban. Tanulmánysorozatának utolsó részében a karoling birodalom problematikáját elemzi a nemzeti eredet kutatásának kapcsán. Sestan professzor hatalmas mennyiségű forrásanyagot használt fel, kár, hogy könyvének végén nem sorolta fel a vonatkozó források és feldolgozások jegyzékét. Vom Mittelalter zur Neuzeit. Zum 65. Geburtstag τοπ Heinrich Sproemberg. Berlin, Rütten und Loenig, 1956, 439 I. (A középkortól az újkorig. Emlékkönyv H. Sproemberg 65. szülét ésnapj ára) A Sproemberg berlini professzor születésnapjára kiadott emlékkönyv első kötete 19 tanulmányt közöl német történészek tollából. A tanulmányok nagyobb része a középkor ós az újkor gazdaság- és társadalomtörténetével foglalkozik, négy tanulmány pedig középkori egyháztörténelmi problémákat vizsgál. A szélesebb koncepciójú tanulmányok között kell említenüúk Robert Latouehe munkáját a francia királyság X—XII. századi kereskedelméről, Karlheinz Blascho értekezését a szász városok XVI. századi statisztikai adatairól, Hans Waltherét a Saale folyótól keletre fekvő németlakta vidékek településtörténetéről és helynévadásáról a keleti irányú expanzió folyamán, az egyháztörténeti részben szereplő munkák közül pedig Erika Engelmann és Theodora Büttner tanulmánya emlitésrcméltó, amely a későrómai birodalom nagy társadalmi mozgalmaival, a bagaudák és a ,,circumcelliones" felkeléseivel foglalkozik és marxista szemszögből vizsgálja a problémát. Érdekes tanulmányok foglalkoznak a középkori orosz szekták és a XI. századi patarénus mozgalmak történetével is. M. B. JleeneHKo : OiepKH no HCTOPHH pyccKO• BHSanTHftcKHX OTHOuieHHií. MocKBa, M3a. AKaneMHH Hayn CCCP, 1956, 552, 2 1., 1 tk. (Vázlatok az orosz-bizánci kapcsolatok történetéből) A szerény cím mögött a neves szovjet bizantinológus alapvető munkája húzódik meg, az orosz-bizánci kapcsolatok egészének történeti összefoglalása. Levcsenko eddigi sokirányú, termékeny kutatásainak eredményeit foglalja össze ebben a könyvében, amely a szerteágazó forrásanyag és a kérdés eddigi irodalmának fölényes ismeretén alapul. A IX. századtól a XIV. századig tekinti át a kapcsolatok történetét., minden egyes fejezetben részletesen elemzi a forrásokat és vitatkozik az egyes részletkérdések korábbi feldolgozásaival. Az orosz állam és Bizánc közötti politikai kapcsolatok kérdésében kimutatja, hogy a két állam egyenrangú félként állt szemben egymással. Részletesen foglalkozik a bizánci kulturális hatás kérdésével is és megállapítja, hogy az orosz művelődés kétségtelenül sokat köszönhet Bizáncnak, de a bizánci hatások csak elősegítették a gyökerében teljesen önálló orosz kultúra kibontakozását. Oroszország és Bizánc kapcsolatainak a története jelentőségében túlmegy a két ország történetén, különösen a XI. századig (és ez a rész teszi a könyv mondanivalójának a zömét) a többi kelet-európai ország történetére is kitér a szerző, elsősorban persze az első bolgár államéra, de a bizánci—magyar kapcsolatok kérdését is nem egyszer érinti. Könyve így a koraközépkori Kelet-Európa történetének egészére is nélkülözhetetlen forrást jelent. Sajnálatos, hogy a könyv végén nem találunk sem mutatókat, sem bibliográfiát, cz utóbbit a bőséges jegyzetanyag sem tette volna feleslegessé. A könyv a szovjet bizantológia egyik komoly, a legteljesebb méltánylást érdemlő eredménye. B.fl. KopoJitoK : JJpeBHenojibCKoe rocyaapcTBo. MocKBa, H3fl. AKaaemHH Hayn CCCP, 1957, 214, 2 1., 1 tk. (A régi lengyel állam) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetének kiadásában megjelent könyvben a középkori lengyel történelem egyik neves szovjet szakértője, a Lengyelország történetét egészében tárgyaló három kötetes összefoglaló munka egyik szerkesztője, V.D. Koroljuk részletes képet ad a lengyel állam kialakulásáról az i.e. első évezredtől kezdve a XI.—XII. századig. Bevezetésében összefoglalja a korszak forrásairól és eddigi irodalmáról szóló tudnivalókat, utána részletesen tárgyalja a gazdasági és társadalmi fejlődést. Utal arra, hogy a VI—IX. Század közt már törzsi fejedelemségek alakultak ki a későbbi lengyel állam területén, de létezésükre csak következtethetünk, mert írott források alig állnak rendelkezésre. A lengyel állam kialakulása a szerző szerint egylie esett a lengyel népiség kialakulásával, ezért a lengyel állam megalakulásában nemcsak a kizsákmányoló ' osztályok, hanem a nép is érdekelve volt. Azoknál a szláv népeknél (mint a lengyel államtól