Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
82 GYÖRFFY GYÖRGY kapcsán úgy rekonstruálja a fejlődést, hogy az aranyosi székelyek elfoglalván a tordai várbirtokot, hat kapitányt azaz hat nemet (sex Capitaneos videlicet Hath Nem) választottak.208 Ebből számunkra a XV. századra nézve az a tanulság, hogy a hat kapitány fogalma azonos a hat nemmel. 1427-ben a székelyek ispánja Sepsi szék minden seniorának meghallgatása után úgy dönt, hogy a Gidófalviak abból a székely nemes genusból, rétegből származnak, melyet ágszáznak neveznek (de verő et certo genere nobűium Siculorum wlgo Agzaz nominato).209 Midőn ezt az oklevelet 1508-ban átírják, megmondják, hogy a nevezett család a székely nemesek ágszáznak mondott genusába tartozik a Koromza ágból (in vero genere Nobűium Siculorum et per consequens in arbore Coromza Agzaz dicta) s e jogon birtokol Gidófalván.210 1509-ben még világosabban ismétlik meg, hogy a család az ágszáznak nevezett székely nemes genusból ered, mégpedig a Koromza ágból (de prenarrato vero genere Siculorum Nobűium Agzaz nominato, consequenterque linea seu arbore Koromza).211 Bodor György a fenti adatokat összevetette a Verancsics-féle jelentéssel, mely világosan kimondja, hogy „a középső genust lófőnek és ágszáznak nevezték" (Genus mediocre quod lofew et agzaz . . . appellati sunt)"212 s megállapította, hogy a lófő réteg régi neve ágszáz volt.215 Ez pedig magyarul azt jelenti, hogy a lófők teszik ki az ágakból kiállított századot. Baranya megye nyugati részén terült el a vátyi székely várispánság.214 A vátyi székelyek szervezete eredetileg hasonló lehetett egy-egy erdélyi székely területi csoport, később szék szervezetéhez ; IV. Béla idejéig ezek is 100 fegyverest tartoztak kiállítani, de utóbb a király úgy rendelkezett, hogy fejenként, mint királyi serviensek (nemesek) vonuljanak hadba.21 5 Ezzel szemben a bihari Székelyszáz centurionátus társadalmilag nem az ágszáznak felelt meg, hanem a váradi regestrum szavaiból kivehetően a várnépek egy századának,21 6 mely társadalmilag már nem tartozott a szabadok közé, de nevéből következtethetően etnikailag székely volt. A három székely genus közül a középső, az ágszáz-réteg az ágak népéből állt. Hogy mi volt az ágak népének társadalmi helyzete és a közszékely faluhoz való viszonya, azt pontosan meghatározza az 1569—1571-i perirat : „. . . az Aag Népe . . . oztot . . . tiztet, eztendeijg való hanag'ssaagot, ees eztendeijg való Birossaagot, (azaz) egh feo hannagiot, maast egh feo Birot emeltek keozteok. Ez keet ember mellett lo feiek voltak kikel itiltenek. Ez hannagssaag es Birossaag Series zerint Jaart minden Zekeken . . . Ezek az falwkat elrendeltek, ki melj falunak legien praefectussa, azokban a falwkban a meliek melik lofeonek Jutót, maas lofeo ott birssagot sémit nem 208 Uo. Π. 296. 1. 209 Hibás kiadása uo. HL 44. 1. Az 1509-i átirat fényképe Bodor Györgynél. Az oklevél hitelességéhez, mint fentebb említettem, kétség nem férhet. 210 Uo. 171-2. 1. 211 Uo. 175. 1. 212 1. h. 287. 1. 213 A székelyek a középkorban c. idézett kéziratos munka. 214 Részletesen tárgyalom az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza kéziratom „Baranya megye" fejezetében. TM Székely Oki. I. 15. 1. 216 Ed. Karácsonyi — Borovszky 213. 1.
