Századok – 1958

Történeti irodalom - Robert Owen értékeléséhez (Ism. H. Haraszti Éva) 875

' TÖRTÉNETI IRODALOM 875 közösség tagjai, amelyet mágukénak éreznek és a további fellendülés útját maguk is egyengetik. Ez a közel negyedszázadon át megvalósult kis paradicsom az angol kapitalizmus embertelen mohósága közepette az egész világ érdeklődését és csodálatát kivívta. 10 év alatt mintegy 20 ezer személy látogatta : államfők, hadvezérek, kiváló tudósok. S a New Lanark-i elveket ós azok alkalmazását ismertető oweni mű, az 1813-ban megjelent ,,A társadalom új szemlélete" világhírt hoz szerzőjének. (A magyar refoimkor nemzedéke is olvassa.) Margaret Colo kitűnően ért ahhoz, hogy az olvasóval rövid fejezeteken keresztül megismertesse Owen családi körülményeit, kisvárosban töltött gyermekéveit, inaséveit, szakemberré ós sikeres üzletemberré való fejlődését. Bemutatja őt egyik üzleti útján, amint ismerősei elviszik a Clyde völgyéhez, a távolból megtekinteni a New Lanark-i üzemeket. S ekkor Owcnben felötlik: ez az a h Ív, ahol rég tervbe vett elképzeléseit valóra tudná váltani. Ezzel a szerző már előre sejteti — szinte regényjrói kvalitásokkal — e hely fontos történelmi szerepét az oweni életműben. A munka első öt fejezete lényegében tehát bevezetésnek tekint hető a New Lanarkkal foglalkozó mintegy tíz fejezethez, amelyet Owen 1825 utáni életútját tárgyidő további nyolc fejezet követ. Az egész munkára egyaránt, j llemző a rendkívül kellemes stílus, a könnyed tárgyalási mód, a gazdag adatanyag ökonomikus felhasználása és_a történetírói megjelenítő készség. A forrásanyag bősége már természetszerűleg nem ilyen egyöntetű. Az első fejezetekben a szerző szinte két forrásmunka alapján (több nein áll rendelkezésére) ad plasztikusan megrajzolt finom képet a fiatal Owenről. A New Lanark-ról szóló fejezetekben bőven merít Owen New Lanark-kal kapcsolatos írásaiból, jelentéseiből s ezek önmagukban is oly teljesek tartalmilag, hogy a kellő csoportosítás, az elméleti és gyakorlati részek jó összefoglalása és Owen családi életének, emberi portréjának bemutatása hitelessé és élvezetes olvasmánnyá teszik. Az utolsó nyolc fejezetben — amint előszavában ígérte -— ad a legtöbb újat a szerző : a New Harmony-i vállalkozásról, az Owen nevéhez fűződő szövetkezeti és szakszervezeti mozgalomról, Owen lapjáról, a ,,The New Moral World"-]ől és utolsó éveiről. Fontos részletkérdésekben tesz újszerű megállapításokat Margaret Cole. Például : New Harmony már kezdettől fogva sikertelen vállalkozás volt s Owen ezekben az időkben elveszti maga alól a realitás talaját. Még fia is csodálkozik, mennyire nincs megalapozva anyagilag a New Harmony-i telep. Széleskörű forrásanyag vizsgálata alapján mutatja be a továbbiakban, hogy bármenyiro is ihletője, szinte apostola Owen a korai angol szövetkezeti és szakszervezeti mozgalomnak, a gyakorlatban nincs vele állandó, élő kapcsolata. A ,,'Ι he New Moral World", az Owen által 1843 novemberében indított szocialista hetilap is az ország élő, forronsó mozgalmáról, a chartizmusról nem ad képet, bár az oweni elveknek kitűnő szintézise. Margaret Cole következetesen írja le Owen eltávolodá át az angoi közéleti tevékenység lényeges pontjaitól. Megállapítja, hogy 1834 után Owen s az owenizmus egy próféta és egy szekta története már, de tulajdonképpen erre a megállapítására sok adata nem ad teljesen kielégítő alapot, — további magyarázatot igényelne. Ugyancsak hiányzik az oweni közönségek felbomlásának objektív indokolása. Meglepő, hogy Margaret Cole, aki könyvében kitűrő társadalmi hátteret é; körryez?etrajzot ad olykor-olykor, adós marad az oweni oeuvre mélyreható értékelésével. Bírálata Owen emberi tulajdonságainak szól, dicsérete a gyakorlati reformernek, aki a Labour Party célkitűzéseket nagyiából már egy évszázaddal előbb megfogalmazza. Ε szép könyv szerzőjétől, Margaret Cole-tól nem várhatjuk el, hogy Owent a marxista történelemszemlélet oldaláról közelítse meg. Joggal hiányolhatjuk azonban értékelő bibliográfiájából Marx és főleg Engels Owennel foglalkozó írásait, valamint számos kontinerisbeli történész Owan-monográfiáját s az e művekből leszűrhető anyag beillesztését munkájába. Nagv örömmel pillantottuk meg az elmúlt év őszén a kirakatokban a R. Owen munkáiból kiadott kötetet a Neveléstörténeti Könyvtár sorozatának ízléses daial jaként. (R. Owen : Nevelés és társadalom. Függelékben : Jchn Betters : Javaslatok egy munkakollégium felállítására. Összeállította, jegyzetekkel és előszóval ellátta Ladányi Péter. Bpest. 1957. 399 1.). Ε kötetben jelentek meg eltő izhen magyar nyelven Robert Owen munkái és ez á tény nem dicsérhető eléggé. Ha pedagógusaink, társadalomtudósaink, vagy a nagyközönség veszi kézbe a kötetet, egvaránt ma is sok tekintetben tanulságos és gyakorlati útmutatásra bukkanhat. A kötetet Ladányi Péter szerkesztette gondosan és kitűnő utószóval látta el. Renelkívül hasznos a Robert Owen műveiről készített bibliográfia s talán nem túlzás, ha megjegyezzük, hogy örömmel láttuk volna a kötetben az