Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 77 tattak. Az orosz évkönyvekben olvassuk, hogy ,,a kozarok (adót szednek) a poljanoktól és a severektől és a vjaticektől füstönként egy-egy fehér mókust".181 Ibn Fadlän adatából tehát csak annyit tudunk meg biztosan, hogy az északi bolgár törzs földművelési termékekkel nem adózott, de házanként prémadót fizetett a király, ill. a kagán számára. A b.rsülä, ' .s./c.l és a harmadik bolgár törzs adózását két IX. századi értesülést őrző kútfő határozza meg pontosabban. Nevezetesen Ibn Rusta a következőket írja : „Királyuknak lóval és más egyébbel is adóznak. Amikor egy férfi megházasodik, a király egy-egy lovat kap". Gardizi szerint: „Jó lovaik182 vannak. Ha a király kéri, lovat (sutar) adnak neki. Ha egy ember megházasodik, a király mindegyiktől egy lovat (asp) vesz."183 Ez az adózási mód pedig lényegében a székelyek adózásával egyezik. 1289-ben értesülünk róla, hogy Kun László király 80 lovat kapott a székelyektől. A király annak kapcsán említi meg ezt, hogy egy atyja által tett adományt megerősít részükre s nyugtázza hü szolgálataikat és a szűkös helyzetében kapott 80 lovat.184 A lóadózás maradványának tekinthető az 1499-i székely konstitúció azon rendelkezése, hogy a király által kinevezett ispánnak mind a hét szék egy-egy lovat köteles adni18 5 . Ez az egyetlen magyarországi etnikum, amelyről feljegyezték, hogy lovat adott a királynak, ill. az ispánnak s ez is már akkor történt, amikor a székely nép állattartásában nem a ló, hanem az igavonó ökör játszotta a fő szerepet. De lényegében ezzel egyezett a közszékelyek adója, az ún. ökörsütés is, mellyel az egész középkoron át adóztak, kimutathatóan 1254-től 1554-ig, s utolsó alkalommal 1607-ben. A székelyek soha nem fizettek pénzbeli adót, hanem csak „önkéntes ajándékot" : a király házasságakor és fia születésekor (1473), ill. az uralkodó házasságakor, koronázásakor és első fia születésekor (1499—1607) minden telkes székely 1—1 ökröt. Az összegyűjtött ökrökre a király bélyegzőjét sütötték rá ; innen az „ökörsütés" elnevezés. Erről az adózási módról 1554-ben azt tartották, hogy Attila király ideje óta fizetik.186 A XIII. században azonban még nagyobb számú ló adásáról is tudunk s valóban egy közönséges ló ára (1 márka) az Árpád-korban megfelelt kb. 2 ökör árának (1/2—1/2 márka).187 Az 1473-i adat egy-egy uralkodó életében 2 ökör adására mutat ; 1499—1607-ig pedig már 3 ökörről van szó. 181 Hodinka: i. m. 37. 1.; Trautmann : Die altrussische Nestorchronik. 1931. 11. 1.; noBecTb BpeMeHHbix jieT. Ακ. Hayn CCCP. 1950 [röviden : tloBecTb 1950.] I. 18. 1. 182 A szöveg erre két szót használ egymás mellett, az egyik sutúr, mely az ó-perzsában 'Stier, pecus' értelmű, de Cardïzï korában már 'hátasló' jelentéssel bír, a másik az asp 'ló' (Telegdi Zsigmond). 183 Vö. MHK. 164 — 5.1., hibás fordítással; a szöveg pontos fordítását és értelmezését Telegdi Zsigmond szíves segítségének köszönhetem. 184 SzékelyOkl.I. 23.1.: ,,. . .et pro octoginta equis, quos ab eisdemSiculisin nostra necessitate recepimus..." Í85 Uo. III. 141. 1. 186 Szádeczky : i. m. 73 — 84. 1. 187 Hóman: Magyar pénztörténet. 523 — 24. 1. A legalacsonyabb lóár 3 /1 márka ; több adatunk van 1 márkás lóárra, ami szintén a legalacsonyabbak közé tartozik, de esetünkben kis mokány székely lovakról lévén szó, többet nem tehetünk fel. A hadi és jó futó lovak ára természetesen sokkal magasabb, néha 10, sőt egy esetben 100 márkát is elért.
