Századok – 1958

Vita - Történészvita a „népi” írókról 732

734 TÖRTÉNÉSZ V IT A A „NÉPI" ÍRÓKRÓL Veres Péter parasztideológiájának ezt a feladatot feltétlenül kereszteznie Kjll. Kereszteznie kell minden egyes esetben, amikor a liaic a kapitalizmus olyan ideológiai elemei vagy olyan eszmei maiadványai ellen folyik, amelyek mélyebb gyökeret vertek a parasztság közvetlen tudatában. Kereszteznie kell, hiszen Veres Péter feladatát éppen abban látja, hogy kifejezze a parasztság közvetlen tudatát. Így volt ez már a harmincas években is, amikor a fasizmus a faji gyűlölet szításához fogott. A faji előítéletek valóban ott lappangtak a magyar paiasztság egyrészébon. Veres Péter sietett tolmácsolni ezt az előítéletet. Akkor kijelentette, hogy a faji gondolatban „igazi, tudományos valóság is van" és sikraszállott „a fajok felszabadításáért". Ugyanígy van ez most a nacionalizmus kérdésével. Nem tagadható, hogy a nacionalista előítéletek elég szélesen elterjedtek a magyar parasztság körében. Veres Péter szükségtelennek tartja, hogy kritikusan megvizsgálja a nacionalizmus eszmevilágát, hogy számot vessen a nacionalizmus szerepével az osztályharcban. Beéri azzal, hogy ezt az előítéletet megtalálta a parasztság tudatában. Ez elég néki ahhoz, hogy a nacionalizmus gondolatkörét harcosan képviselje. Németh László és Veres Péter egyek abban, hogy az ösztönök és hajlamok, a babonás félelmek és előítéletek zavaros, sötét világából indulnak ki, amelyet az ész nem ellenőriz és nem világít meg. Németh László ezen az alapon — ha az objektív igazság igényét nem tekintjük — logikailag lényegében zárt, egységes világnézeti rendszert épített ki. Veres Péter gondolkodásában a logikai egységet hiába keressük. Ha az álláspontját támadják, arra hivatkozik, hogy kifejtette az ellenkező álláspontot is. És ebben igazat kell neki adni. Goethe idős korában, évtizedek hosszú dicsősége után is, elég erős volt ahhoz, hogy világnézete hibáit elismerje és kijavítsa. De Goethe racionalista volt. Vajon az irracionalista Németh László és Veres Péter képes-e hasonló teljesítményre ? Erre a kérdésre nem nekem kell válaszolnom. PAMLÉNYI ERVIN : A kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalása a „népi" írókról mai ideológiai életünk egyik központi kérdését vizsgálja. A „népi" íiók mozgalmának történeti elemzése valóban jóval több, mint egy jelentékeny íiói csoportosulás belső kérdéseinek feltárása, mert a „népi" írók műveinek és magatartásának politikai tartalmai — különböző okok következtében — ideológiai életünk csaknem minden teiületén, széles rétegek történelemfelfogására jelentős hatást gyakoroltak és részben gyakorolnak ma is. Az ő felfogásuk nemcsak saját magukat akadályozzák abban, hogy nagy alkotó tehetségüket teljes egészében népünk javára bontakoztassák ki, hanem sok más területen is ideológiai zavart okoznak, fontos kérdésekben megzavarják a tisztánlátást. Ezért e határozat megszül tését ideológiai életünk fontos eseményének, régóta szükségesnek, nagy nyereségnek tartjuk. A Párt állásfoglalásának ismeretében most — s ezt is a határozat eredményei közé kell sorolni — mindenütt alkalom adódik bizonyos kérdések közös megbeszélésére, tisztázására. Olyan, sokszor kényes kérdések ezek, melyek a határozat és a hozzákapcsolódó viták nélkül továbbra is háttéiben, homályban maradtak volna és feloldatlanságukkal, tisztázatlanságukká] zavarták volna az őszinte eszmecserét. A határozat először tálja,fel történetileg a „népi" íiók szerepét, nézeteik kialakulását s ezzel a módszerével — véleményem szerint — nagy lépést tesz előre a dolgok helyes megítélése felé. Ε jellege miatt azonban nem tér ki, nem is térhet ki eléggé a „népi" írók e'gves kérdésekkel, problémaköiökkel kapcsolatos nézetcinek részletes analízisére, nem hatolhat eléggé mélyre egves nézetek gyökereinek feltáiásánál. A következőkben megkíséreljük néhány vonással kiegészíteni a „népi" írókról adott képet, közelebbről megvilágítani a „népi" íiók, elsősorban Németh László történelemfelfosását, amint az a magyar töiténelrm néhány kérdésével kapcsolatban megmutatkozik. Ezt a vizsgálatot nemcsak az indokol ja, hogy Németh László fejtette ki e vonatkozásban legrendszeresebben nézeteit, hanem az is, hogy az ő véleményei reprezentálják a legvilágosabban a „népi" Siók legnagyobb részének álláspontját. Nem szándékozunk persze e rövid szemle során Németh László történelemfelfogásának végső, filozófiai indítékaira utalni, inkább megkíséreljük ezeket a nézeteket bizonyos kapcsolatba hozni a polgári történetfelfogás más irányaival, és ily módon meghatározni helyüket. Másiészt pedig arra törekszünk, hogy megmutassunk néhány olyan pontot, ahol a „népi" írók, elsősorban Németh László történetszemlélete hatást gyakorolt a mi felfogásunkra is, ahol ma is érezteti hatását.