Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
62 GYÖRFFY GYÖRGY l ak.4 4 A kálizok mohamedánságához azonban ina már kétség nem fér s így itl arról lehet szó, hogy egy zsidó kazár előkelőnek mohamedán káliz katonai kísérete vagy népe volt. Ilyen eredetű lehet a Zsidó-nem, melynek monostora a XIII. században a Pest megyei Zsidón állt.45 A kabarság jelentékeny részét nem ebben az elemben, hanem a harcos .segédnépekben kell keresnünk. Ezek között legismertebbek az iráni nyelvű mohamedán khorezmiek, magyarul kálizok. Országuk az Aral-tótól délre, a mai Khiva körül feküdt.4 6 Nevük ismertebb változatai : iráni, arab khwärizml, bizánci Χονάληζ, orosz XBaJlHCH,47 régi kínai *xwärzäm; mongol (Mong. Titkos Tört.) qoruméi ~ yjorumSi < *qorumsi *xorumsi; Hasid ed-Dín : qurumSi; Piano Carpini: Corrensa. Corensa; Benedictus Polonus : Cureniza, Curoniza (o :Curomza) stb.48 Khorezmiek a Kazár birodalomban a VIII. században tűnnek fel. Tabarï a 764/65-ben Transzkaukáziába betörő kazárok vezérét Astarhän al-Hwârizmï néven említi.49 Az itt lakó khorezmiekről Mas'üdi a következőket írja : ,,A moszlimok alkotják az uralkodó elemet a kazar birodalomban, mert a király testőrei közülük valók ; őket (közönségesen) lariszijeknek \Arsljdf0 nevezik. Khorezm környékéről származnak s az iszlám elterjedése után kevéssel kiütött háborúk és pestis miatt a kazar királyhoz menekültek; ezek igen vitéz férfiak és a kazar királynak háború idején a legelőkelőbb támaszát képezik . . . Jelenleg körülbelül hét ezer nyilas van, vértet, sisakot és vasinget hordanak ; közülük többen lándzsát forgatnak . . ." „A Kazar birodalomban a lariszijeh-ken kívül vannak kereskedelemmel s iparral foglal kozó moszlimok is."51 Krónikáink szerint a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott egy khorezmi nemzetség (de gente Corosmina). Az 1153-ban Magyarországon járt Abu Hamid al-Andalus! al-Garnâtï közli, hogy itt ezerszámra élnek khwárezmiek utódai, akik a királyt szolgálják ; nyilvánosan keresztények és titkolják az iszlám vallását.52 Nem lehet vitás, hogy ezek a khorezmiek a kazár uralom ellen fellázadt s a magyarokhoz csatlakozott kabarok egy részének leszármazottai.53 Magyarországon káliz néven ismertek ; részben a királyi jövedelmek kezelői és pénzverők, részben határőr szolgálatot teljesítenek. Békés foglalkozású kálizok jelentékeny csoportja Nyitra megyében tűnik fel. 1111-ben a zobori apát elmondja, hogy István király az apátságnak adta a vámok harmadát egész Nyitrában, a várban, Udvardon (in Doardi),5 4 az egész 44 Hazai Okm. VI. 8 - 10.1.; Xagy Géza: i. h. nil —60.1.; vö. Gyárit: Kálizok, kazárok, kabarok, magyarok. MNy. 1938. A nemzetséget 1. Karácsonyi: MNemz. I. 202 — 3. !.. 45 Uo. III. 160-61. !. 46 Történetüket 1. Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm. Bpest, 1950. 335. 1. 47 Irodalmát 1. Gyóni: Szórványeml. 140. 1.; Moravcsik: ByzTurc. Π. 290. 1. 48 Pelliot : Le nom du xwârizm dans les textes chinois. T'oung Pao. 1938. 146 — 52.1.: vö. még Gombocz: Nyelvtud. Közi. XLV. 159 — 60. 1. 49 Barthold: 12 Vorlesungen 61. I.; Zeki Validi: Ibn iïadlân 218., jegvz. 59 Mar quart : Streifzüge 332. 1. 51 MHK. 256-58. 1. 62 1. Hrbek: Ein arabischer Bericht über Ungarn. Acta Orientalia. V. 1955. 208. L To.icmoe: Xope3.MHHCKaa reHeajioniH CaMymia A5w. CoBerci<an ETH0rpa<j)HH. 1947. N° 1. 104-7. 1.; Hrbek: i. h. 214-17. 1. 54 Azonos lehet ezzel 1156 : Duor (Kniezsa, Száz. 1939, 172. 1.), melyet Fügedi a komáromi határon fekvő Udvarddal azonosít (Nyitra megye betelepülése. 1938. 15.. 29. !.).
