Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FEBRUÁRI FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON 689 Formát és irányt e „lehetőségnek" ebben az időben egyedül a munkásosztály pártja adhatott. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt azonban jórészt nem tudott megfelelni ennek a feladatnak. A szocialista sajtóban néhány bátorhangú cikk leleplezte a háború imperialista jellegét, rámutatott arra, hogy „a burzsoázia számára a háború üzlet, és amíg üzlet, addig folytatni kell a legszörnyűbb vérontás árán is, abban a pillanatban azonban, mihelyt nem üzlet, meg kell szüntetni az idegen uralom elviselése árán is. Az orosz burzsoázia nyíltan kimondotta, hogy sokkal jobban félti a saját uralmát, mint a haza épségét, és ha választania kell az általános választójog, a földosztás, a nyolc órás munkanap és a német invázió között, hát habozás nélkül — a német hódító uralmát választja. A válság pillanatában im ilyen a burzsoázia hazafiassága, ugyanakkor, amikor az orosz parasztok és munkások milliói vérüket ontják a fronton, és lelküket teszik ki az orosz demokrácia nagy ügyéért... Az orosz burzsoázia nyíltan bevallja, hogy a demokrácia és a szocializmus elvette végképpen kedvét a háborútól, ami más szóval annyit jelent, hogy a demokrácia és a szocializmus a háború legnagyobb ellenszere."23 Egyes írásokban emellett nyíltan kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy csak a szocializmus hozhatja meg a békét. „Az orosz forradalom megváltója lehet a külső és belső fronton küzdő szenvedő népeknek ... — írta a Typographia egyik vezércikke. — Népek milliói fordítják tekintetüket napkeletnek, az emberi nem hajdani bölcsője felé . . . jön a feltámadás, a béke feltámadása . . . Jön az új tavasz! Érkezik a történelem örököse : a szocializmus. Keleten dübörög tőle a föld. A béke olajágát csak ő hozhatja."2 3 Ezek az írások azonban, bármennyire is a munkásság nagy tömegeinek véleményét fejezték ki, nem estek egybe a szociáldemokrata párt hivatalos irányvonalával. A párt vezetői a háború kitörése óta követett szociálsoviniszta politikájukat nem válthatták fel forradalmi békepolitikával. Garami Ernő a Népszavában „A szocialisták és a béke" című vezércikkében a szociáldemokrata párt előtt álló feladatokat a béke megteremtéséért foly harcban a következőkben jelölte meg : 1. egyetértésben az osztrák és a német szociáldemokráciával, a központi hatalmak országainak gyors demokratizálása, 2. a demokratikus béke feltételeinek közös kidolgozása.2 4 Ezt az álláspontot tette magáévá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917. április 8—9-én megtartott „bizalmas pártgyűlése" is. Eszerint : „a pártértekezlet megállapítja, hogy Magyarország demokratizálása e pillanatban nemcsak az ország népének jogos politikai követeléseit elégítené ki, hanem egyúttal hatalmas lépést jelentene ama béke felé, amelyet a világ minden államában türelmetlenül sóvárognak a dolgozó nép tömegei."24 A pártgyűlés „A béke, az orosz forradalom és a magyar demokrácia" című határozata bevezetőben üdvözletét küldte az orosz munkásságnak : „A magyarországi szociáldemokrata pártnak 1917. április 8-án tartott országos értekezlete üdvözli a hősies-lelkű orosz proletárságot, amely a cári abszolutizmus megdöntésével nemcsak saját elnyomóira, hanem a világ valamennyi zsarnoki hatalmára halálos csapást mért és ezzel a demokrácia, a szociális haladás és a béke ügyét világszerte hathatósan előmozdította. A nemzetközi szocializmus eszményeihez és az osztályharc módszeréhez való ragaszkodás adott erőt az 22 Népszava, 1817. szopt. 16. 23 1917. ápr. 13. 24 Népszava, 1917. Apr. 27. 25 Népszava, 1917. ápr. 11.
