Századok – 1958
Tanulmányok - Katus László: A Tisza-kormány horvát politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak I 644
A TISZA-KORMÁN Y HORVÁT POLITIKÁJA 711 állapítsa, hogy nem állnak-e ellentétben a kiegyezéssel és a horvát autonómiával — hanem egyszerű fordító-irodaként szerepelt.10 9 Az 1849-ben felállított zágrábi országos pénzügyigazgatóság 1867. szeptember 1-én került a magyar pénzügyminisztérium felügyelete alá. Tisztviselői és igazgatói kezdetben horvátok voltak : előbb Antun Vakanovié, majd 1873-tól Ivan Bartolovié. 1879-ben — az első magyarosító iskolatörvény évében — Szapáry elérkezettnek látta az időt a horvátországi pénzügyigazgatás magyarosítására. Mivel „Bartolovié nem felelt meg a belé helyezett bizalomnak",110 nyugdíjazták. „Valóban megjött az idő, hogy a zágrábi pénzügyigazgatóság élére tetterősebb, a megkívántató kellékekkel teljes számban rendelkező tisztviselő állíttassék" — írta Szapáry az uralkodóhoz intézett előterjesztésében.11 1 Ezt a megfelelő embert Dávid Antal addigi szegedi pénzügyigazgató személyében találták meg, aki tudott horvátul is. Dávid kinevezése alkalmával Szapáry a következőkben -foglalta össze a reá váró feladatokat : „A zágrábi pénzügyigazgató feladata nem csak az, hogy a magyar állam pénzügyi igényeit, hanem mint a magyar kormány közvetlen közege, egyszersmind az állam érdekeit általában is Horvát-Szlavónországokban közvetítse, mely tekintetben az országos pénzügyigazgatónak fontos politikai feladata van, melynél fogva okvetlenül szükséges, hogy Felséged magyar kormányának teljes és feltétlen bizalmát bír ja."11 2 Horvát részről — a kiegyezési törvény 46. §-a alapján teljes joggal — sérelmet láttak abban, hogy magyar embert neveztek ki zágrábi pénzügyigazgatóvá, s mind a zágrábi saborban, mind a budapesti közös országgyűlésen interpellációt nyújtottak be e tárgyban, tiltakozva a pénzügyminiszter eljárása ellen. Szapáry azzal indokolta Dávid kinevezését, hogy nem volt megfelelő szakképzettséggel rendelkező horvát pénzügyi szakember, s arra is hivatkozott, hogy nem köteles a bánnal egyetértésben eljárni a.neki alárendelt tisztviselők kinevezésében.113 Valójában azonban a horvátországi pénzügyigazgatásban több, évtizedes gyakorlattal rendelkező, az ottani viszonyokat kitűnően ismerő főtisztviselő működött, akik közül korábban — majd 1883 után is — a zágrábi pénzügyigazgatók kikerültek. Dávid kinevezésének egyedüli oka tehát kétségtelenül a Szapáry által az uralkodó előtt hangsúlyozott bizalmas politikai szempont volt. A bánnal és az autonóm kormánnyal való egyetértő eljárást pedig a kiegyezés 45. §-a írta elő. Ebben a tekintetben Dávid pénzügyigazgató is több ízben éles ellentétbe került az 1880 februárjában kinevezett új bánnal, gróf Pejacevic Lászlóval. Az új zágrábi pénzügyigazgató politikai feladatát mindenben Szapáry intencióinak megfelelően látta el. Hivatalbaléptekor, 1879 októberében bizalmas pénzügyminiszteri utasítást kapott, amely szerint működésében „mindig tartsa szem előtt a magyar állameszme követelményeit".11 4 Ennek a rendelet. 109 Pliverió: i. m. 402 — 8.1., — Képvh. írom. 1884/7, XXII, 216 — 18. 1. "o O.L. : PM ein. 1880 — 2487. sz. 111 1879. aug. 31. O.L. : PM ein. 1879 — 3835. sz. 112 1879. szept. 9. O.L. : PM ein. 1879 — 3837, 3902. sz. (kiemelés tőlem — K. L.) 113 O.L. : PM ein. 1880 — 413, 455. sz. 114 Az 1879. okt. 4-én kelt 4090. sz. bizalmas rendelet teljes eredeti szövege nincs meg a Pénzügyminisztérium megmaradt iratanyagában, csupán Dávid későbbi jelentéseiből rekonstruálhatók egyes részei : 1880. márc. 6. (O.L. : PM ein. 1880 — 1041), ápr. 27. (1581), 1882. máre. 25. (1882 — 662. sz.). Szapáry maga is hivatkozik e rendeletre egyik Dávidnak küldött utasításában (PM ein. 1880 — 1945. sz.). Az idézett mondat Dávid 1880. márc. 6-i jelentéséből van véve (PM ein. 1880 — 1041. sz.).
