Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
58 GYÖUKFY GYÖRGY Cumanorum et Bulgarorum at que Blacorum). De ért alatta valamely X. századi szomszédos nomád népet is, akiknek földjéről Taksony feleséget vett.19 Ε népnevet tehát ugyanolyan anakronisztikusai) és a történeti tényeknek elleni -mondóan használja, mint minden a Gestában szereplő népnevet (Blachi, Bohemi, Romani stb.). A nehézség akkor sem szűnik meg teljesen, ha krónikáink XI. századi szóhasználata alapján feltesszük, hogy a kun népnév a magyarban a kománok beköltözése előtt is megvolt és eredetileg 'török nomád'íéle jelentéssel bírt.20 Ha az ilyen értelmű kun eredet tudata nemzetségi hagyományból táplálkozik és ez honfoglaláselőtti csatlakozással kapcsolatos, elsősorban kabarokra kell gondolnunk, de nem feltétlenül rájuk, hanem esetleg a magyarság más török elemeire is. Anonymus kunjainak a kabarokkal való azonosítása attól függ, hogy más tények ezt alátámasztják-e, vagy ellentmondanak neki. Anonymus szerint a kunokkal együtt oroszok is csatlakoztak Kievnél ·(. . . similiter etiam multi de Ruthenis Almo duci adhérentes, secum in Pannoniam venerunt). A honfoglalókkal bejött oroszok építették volna a nyugati határ védelmére Oroszvárat (. . .in eisdem partibus dedit Castrum construere Ruthenis, qui cum Almo duce avo suo in Pannoniam vénérant).21 Letelepített oroszok emléke az ország különböző részein feltűnik Orosz és Oroszt helynevekben és oklevelekben. Az oroszok beköltözését általában a XI— XII. századra teszik.2 2 Melich nyomán Kniezsának az a véleménye, hogy orosz szavunk honfoglaláselőtti török jövevényszó : „A török szó az orosz Rus-in, Rusb átvétele, ez a finn Ruotsi skandináv, svéd ryss, amely viszont az ósvéd rodh 'hajós'-ból való."2 3 Oroszok csatlakozása feltehető a honfoglalás előtt is ; az Oroszi helynévtípus -i-je azonban XI —XII. századi orosz településre mutat. Az oroszok kérdésére alább még visszatérünk. * Nem kapunk tisztább képet a honfoglalás előtt csatlakozott népeket illetően a XIII. századi hun —magyar krónikából sem. A krónika szerint a hunok és magyarok a Hunor és Magyar testvérpártól származnak. A testvérpár szarvasüldözés nyomán a Maeotis mellé jutott, ahol Belár fiainak feleségeit és gyermekeit (uxores ac pueros Belar) elrabolták s köztük Dula alán fejedelem két leányát (principis Dulae Alanorum duas filias) ; ezektől származnak a magyarok.24 Ε monda az elveszett XI. századi Gestára vezethető vissza s abban csak a magyarok eredetmondája volt. Általános felfogás szerint ez a Maeotis-vidéki bolgár és alán kapcsolat emléke, de a kabarokkal nem hozzák kapcsolatba. A XIII. századi krónikás nem elégedett meg a hunok ós magyarok közös őstől való származtatásával, hanem le akarta vezetni az Abák családfáját Attilától. Ennek érdekében minden olyan irodalmi adatot és hagyományt, amely a hunok és a magyarok történetében valamely régi szétválásra vagy 19 Uo. 06., 90., 114. 1. Vö. Krónikáink 124-25. 1. 20 Györffy György : A kun és komán népnév eredetének kérdéséhez. Antiquita.« Hungariea Π. 1948. 158. kk. 1. 21 SRH. I. 47., 113. 1. Oroszvárra 1. Csánki III. 672.. 676. 1. 22 Melich : MNy. 1909. 337. kk. 1.; Mályusz: Száz. 1939. 264-84. 1. 23 Szláv jöv. 1/2. 1955. 897. 1. 24 SRH. I. 145. 251-52. 1.; irodalmát 1. Krónikáink 11. kk. 1.
