Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

56 GYÖRFFY GYÖRGY Mielőtt Anonymus idevonatkozó adatait áttekintenénk, a kútfő jellegét kell meghatároznunk. Anonymus Gestája nem oknyomozó történeti munka, nem is az eseményeket időrendben elbeszélő krónika, hanem a XII. században divatbajött lovagregény műfajával rokon Gesta.5 Ahol a nemesek birtokairól ír, ott jogot akar rögzíteni s genealógiai hagyományra támaszkodik, de ahol erről a tárgyról letér, ott már szabadon csapong a képzelete ; irodalmi reminiszcenciák, hagyományok, a kor viszonyai (népek, társadalmi rétegek, intézmények), helynevekből kiagyalt személyek és események kapcsolódnak egymáshoz úgy, ahogy éppen eszébe jut írás közben. Egy népből csinál kettőt (Bisseni, Picenati) ; háromból egyet (Cumani). A kazár népnév egyetlen esetben bukkan fel Anonymus Gestájában. Szerinte az említett Ménmarót bihari dux földjén kazárok laktak : „Terram vero, que est inter Thisciam et silvam Igfon, que iacet ad Erdeuelu, a fluvio Morus usque ad fluvium Zomus, preoccupavisset sibi dux Morout, cuius nepos dictus est ab Hungaris Menumorout eo, quod plures habebat arnicas, et terram illám habitarent gentes, qui dicuntur Cozar."6 Ez a bihari dukátus lesz a trónörökös Zoltáé. Az Anonymus által körülhatárolt föld jórészt egyezik is a XI. századi dukátus egyik, bihari tömbjével. Marót vagy Ménmarót nem volt létező személy. Marót a 'morva' nép régi magyar neve. Ε személynév úgy itt, mint a krónikákban, halvány reminiszcenciája annak, hogy Magyarország egy része a honfoglalás előtt morva uralom alatt állt. Marót itteni szereplését helynévnek köszönheti. A Bihar vár közelében, Székelyhíd mellett feküdt Marótlaka falu7 neve árulta el Anonymusnak, hogy hol is lakott Marót. Ami hagyomány ebben az elbeszélésben, az az ő idejében még élénken az emlékezetben élő bihari dukátus, ennek eredetét próbálja itt megírni. Nem véletlen a dukátus és a kazárok feletti uralom összekapcsolása sem.8 Egy királyi jegyző a trónöröklés múltjáról tudhatott egyet s mást, ami a köztudatból már kiveszett. Hogy nem nemzetségi hagyományból merített itt Anonymus, mutatja, hogy egyetlen kazár eredetű nemzetséget sem jelöl meg. Anonymus szerint a Ménmarót ellen vonuló magyarok a bődi réven (Csongrád mellett) átkelve a Tiszán a Kórógy vize mellett tábort ütöttek. Itt elébük jöttek a székelyek, akik valaha Attila népe voltak (Siculi, qui primo erant populi Atthyle regis) és a magyar sereg előtt első sorban vonultak Ménmarót ellen (ante exercitum ... in prima acie contra Menumorout pugnaturi ceperunt. . . ipsi precedentïbus Siclis una contra Menumorout equitare ceperunt. . ,).9 Ebből az elbeszélésből három motívum érdeme] figyelmet. 1. A székelyek itt talált nép, Attila népe. 2. A székelyek Mén-Marót területéről, Bihar felől jöve csatlakoztak a magyarokhoz. Több adat szól amellett, hogy a székelyek, legalábbis részben Bihar megye területén laktak ; ilyen a Váradi Regestrumban 1217-ben említett bihari Székelyszáz centuríonátus (Bichorienses de centurionatu Scekulzaz),1

0 5 Vö. Győri/ János : Gesta regum — Gesta nobilium. Bpest, 1948. 90. kk. 1. β SRH. I. 49. 1. 7 Csánki I. 616.1.; Jakó Zsigmond: Bihar megyeatörök pusztítás előtt. Bpest, 1940. 296., 308. 1. 8 Korábban a kazár motívum eredetét illetően más véleményen voltam (Krónikáink 27. 1.). 9 SRH. I. 101-2. 1. 10

Karácsonyi — Borovszky 213. 1.