Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
54 (ÍYÖRFFY ΐίνΟιίίη címerképbe kerülhet, felhozható a norvég királyi szekerce, mely XLI1. századi címerpajzsban önmagában, majd oroszlán jobbjában ábrázolva jelenik meg.4 2 2. AXI. században 30királyi csapat állott szemben 15hercegi csapattal. Ezek nyilván királyi, ill. hercegi zászlók alatt vonultak fel. A Képes Krónika XIV. századi miniátora Salamon király és a hercegek 1074-i mogyoródi csatáját megfestette ; László herceg oldalán kettőskeresztes zászló leng, a király oldalán piros-fehér sávos zászló,43 amely az oroszlános zászlóból fejlődött. Alább Salamon menekülésekor a királyt sávos pajzzsal, László herceget kettőskeresztes pajzzsal ábrázolta, viszont Lászlót, király korában, Krakkó ostrománál már sávos pajzzsal. Érdekes, hogy még a rozgonyi csatában is a tartományurak eltört zászlója a kettőskereszt, míg a királyé az Anjou liliommal egyesíteti sávos címer.4 4 Egyebekben a késői miniátor eléggé következetlenül használja e jelvényeket,4 5 a fenti összetalálkozás azonban aligha véletlen. 3. HL Béla Bizáncból jött haza. Az egyházi körök minden cselekedetét a schizma gyanújával figyelték, sőt az esztergomi érsek emiatt nem is volt, hajlandó megkoronázni.4 6 A lehetetlenséggel határos lett volna egy schizmatikus jelvényt ebben a helyzetben nemcsak a királyi család, hanem a királyi és vármegyei csapatok, az egész királyság jelvényévé tenni. Viszont két jelvény köziil azt választani, ami III. Béla bizánci neveltetésének jobban megfelelt, s ha addig nem egyszerűsödött le a jelvény a közhasználatban kettőskeresztté, ezt a Bizáncra emlékeztető formát adni neki, azt lehetett. III. Béla halálával fiai ismét a régi jelvényhez nyúltak vissza. Imre és II. Endre alatt az udvar vidám lovagi tornák színhelye lett ; a heroldok világában a királyi címer oroszlánjai vörös—fehér sávos heroldalakban nyertek elhelyezést (először 1202), ami által a heraldikában ismert első összetett címerkép keletkezett. A komor kettőskeresztet csak IV. Béla vette újból elő,47 aki elkezdte a könnyelmű apja alatt, mintegy a lovagi tornák és vadászatok szüneteiben eltékozolt királyi javak visszavételét, koronázása után apja pazarló főtisztviselőit elfogatta s okleveleiben nagybátyja, ΙΠ. Béla követendő emlékére hivatkozik.48 Ettől kezdve a kettőskereszt díszíti a királyi pecsét hátoldalát s még az Anjouk alatt is használják. A piros-fehér heroldalak, immár oroszlánok nélkül, csak a lovagi tornákon személyesen résztvevő hercegekérmein és pecsétjein jelenik meg.49 Midőn a címermezők egyesítése divatba jön, 42 Schramm : AIGU. Schriften ΧΠΙ/3. 785. 1. 43 Ambrózy György: A magyar csatakép. Bpest, 1940. 33. 1. 44 Képes Krónika 46 r., 49'v., 69 r. 45 Kumorovitz: A magyar zászló ós nemzeti színeink múltja. Hadtört. Közi. 1954. 3 — 4. 29. 1. A következetlenségben annyi tendencia figyelhető meg. hogy a kettőskeresztet a miniátor t öbbhelyütt a kereszténység nevében fellépő uralkodók jelvényeként szerepelteti, mint pl. Szent István és harcai, valamint H. Endre kereszteshadjárata ábrázolásánál. Vö. Berlcovits Ilona, Száz. 1953. 85. kk. 1. 46 Fejér II. 436.1.; Mon. Eccl. Strig. I. 123., 187. kk. 1.; Pauler: Árpádh. Kir. I2 321. 1. 47 Fejérpataky : Az Árpádok címerei. Árpád és az Árpádok. Bpest, 1907. 341 —51.1.: Donászy : Az Árpádok címerei. Bpest, 1937. 3. kk.l.; Kumorovitz: A magyar címer kettőskeresztje i. h. 317. 1. 48 Általában 1. Pauler: i. m. II2 39. kk. 1. és passim. Az Imre idejében, 1200 körül író Anonymus Gestájában a következőket írja : „milites Hungarie ante presentiam ducis fere cottidie super dextrarios suos sedendo cum clipeis et lanceis maximum turiiamentum feciebant et alii iuvenes more paganismo cum arcubus et sagittis ludebant" (S RH.I. 95.1.), ami a kor viszonyait tükrözi. H. Endre vadászatára 1. pl. 1211: ,,ad locum, vbi dum ducatum regeremus, aprum interfecimus ac propriis manibus crucem in quadam arbore incidimus" (Smiciklas : Cod.Dipl. ITI. 98.1.). 411 Donászy: i. m. 14 15. I.
