Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

Λ MAGYAR NEMZETSÉGTŐL A VÁRMEGYÉKÉ. A XÖRZSTÖI. AZ ORSZÁGIG. 1. 51 Zarándot 1200 körül Biharhoz számítják, ami Zaránd ide vonását is lehetővé teszi. Κ három utóbbi bizonytalan. Az ismertetett 10 megye nem egy, hanem három tömbben fekszik. Pauler arra gondolt, hogy a dukátus megyéi egy tömböt alkottak Nyitrától Biharig. Ennek a feltevésnek ellentmond egy okleveles adat. Többszörös átiratban, az értelmetlenségig eltorzult szöveggel reánk maradt Kálmánnak egy hercegkori notitiája, mely egyebek között azt tartalmazza, hogy a herceg Krassó várispánságát (Ciuitatem Crassou) Mezdának adta.24

Ez alig vonatkozhat másra, mint Krassó megyére, s így az Al-Duna mellett is feltehető egy dukátusi megye. A Délvidéken való birtoklást támogatni látszik a Bácsot birtokló király összetalálkozása Szalánkeménben a hercegekkel2

5

(Szerém megye, hajdan Bolgyán).2

6 A dukátusnak a Görög birodalommal való szomszédsága esetén magyarázatot találunk arra, hogy a görög császár 1071-ben Nándorfehérvár ostroma után miért csak Géza herceghez küldött követeket békekötés végett és Salamon királyhoz nem ; Salamon ebből fakadó sértődöttsége2

7

azonban arra mutat, hogy itt a szomszédságon túlmenő gesztusról volt szó. A dukátusban emellett magyarázatot találunk a bizánci eredetű korona történeti hátterére is. Ismeretes, hogy a magyar korona alsó része bizánci eredetű. A korona egyik zománcképe VII. Michael Dukas császárt ábrázolja, a másik Konstantinos Porphyrogennetost, akit az ábrázolt arc kora alapján a császár ilyen nevű öccsével azonosíthatunk, a harmadik pedig Gézát ábrázolja Γεωβιτζάς πιστός κράληζ Τουρκίας felirattal. Α felirat szerint „Géza Turkia hívő (hű) királya".28

A kép azonban nem királyt , hanem herceget ábrázol : jobb kezében patríciusi kereszt, bal kezében „kard", fején pedig sapka, melyet a homloki részen ékköves fémpánt díszít.2

9 Magyarországon nem ezek voltak a királyi jelvények ! Ist ván király az egykorú koronázási paláston lándzsát és országalmát tart kezében, fején ékkö-4

Fejér III/2. 484. 1. Hamisnak gondolta Eejérpataky és Pauler nyomán Szentpétery (Regesta 47 sz.), nem ismervén fel benne a notitia formáját. Hitelességére 1. Tagányi: Magyar Erdészeti Oklevéltár. Bpest, 1896. X. és Karácsonyi: MNemz. II. 399. 1. A „Colomannus —pus princeps"-ben a -pus szóvég episcopus-ra bővítendő ; a „sylva Necopor vestem ferens" kifejezésben alighanem „bestiarum ferarum" olvasandó ; 1. az oklevélben a bölények említését. 25

SRH. I. 370. 1. 26

Györffy György: A szávaszent demeteri görög monostor XII. századi birtok -összeírólevele. M. Tud. Akad.H. Oszt. Közi. H. 1952. 339.1.; a kérdést bővebben kifejtem a Studia Slavieaban 1959-ben megjelenő német változatban. 27

SRH. I. 376. 1. 28

Moravcsik Gyula: A magyar szent korona feliratai. Egyetemes Philologiai Közlöny [röviden : EPhK.] LIX. 1935. 113 — 57. 1.; A magyar szent korona a filológiai ós történeti kutatások megvilágításában. SzIEml. 111. 442. kk. 1. A koronán ábrázolt Konstantinos Porphyrogennetos azonosítható Michael Dukas ilyennevű öccsével ós fiával egyaránt (Moravcsik: Bizánc és a magyarság. Bpest, 1953. 69. 1.). Ikonográfiái meggondolások (vö. SzIEml. ΙΠ. 440. 1.) az előbbi mellett szólnak. Michael Dukas fia ugyanis 1074-ben született és szőkehajú volt, Géza uralkodása (1074 — 77) alatt kisgyermek s így a korona lemezén ábrázolt barnahajú ifjiival nehezen egyeztethető. A koronára vonatkozó újabb irodalmat I. Schramm: MGH. Schriften. XHI/2. 418-33., ΧΙΠ/3. 730-54. I. 29

Darkó: Die Bedeutung des unteren Teiles der imgarischen Krone. Sem. Kond. VHI. 1936., 65. kk.l. szerint Géza olyan jelvényeket visel, ami egy despotes-t illet meg. 4*