Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

A MAUVAIS ΝRMZETSÉGTŐL Α VARMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 49 Enclre utóda öccse, Béla lenne, de miután fia születik, Salamon, magához hivatja Bélát, párnán eléje állítja a koronát, mely a királyságot, és a kardot, mely a hercegséget jelképezi (gladium . . . qui ducatum désignât) s választás elé állítja, hogy melyikre fog igényt tartani: a koronára-e vagy a kardra.6 Az ország kétharmad részének korona jelképe és egyharmad részének kard jelképe magában is sejteni engedi, hogy a kard szimbólum mögött valami realitás lappang. Ha tudjuk, hogy a honfoglaló magyarságnak közel egyharmada katonai segédnépekből állott, sejthetjük, hogy a kard mit szimbolizál.7 Mi tartozott a kard uralma alá? 1064-ben Salamon kibékült Béla fiával, Gézával és átadta neki a Béla által bírt országrészt (ducatum, quem pater eius prius habuerat).8 1076-ban Géza király elhatározta, hogy kibékül Salamonnal, oly módon, hogy ő maga jogosan koronát visel, de csak az ország harmadrészével, mely a dukátushoz tartozik (cum tertia tarnen parte regni, que ducatui appropriata erat).9 Világos ebből, hogy a dukátus területe nem változott, amikor az újabb trónörökös elfoglalta. Változás annyiban történhetett, hogy a trónörökös részeltethette benne testvéreit. Ez történt Géza és László esetében. A dukátusnak ekkor két központja volt ; az egyik Biharban, a másik Nyitrán. 1072-ben László Bihar várából megy ki orosz segítséget hozni;1

0

1074-ben Géza herceg törzscsapata nyitraiakból, Lászlóé bihariakból áll.1

1 Salamon és Géza harcai kapcsán ismerjük meg a dukátus, de egyben az egész ország vármegyei szervezetét. Salamonnak 30 csapata (agmen) volt ;12 mindegyik egy-egy vármegyei csapat (comes Vid cum Bachiensibus ; agmina Suproniensium),13

Gézának feleannyi, kb. 15 ; ezek is vármegyei szervezetben (in Bihoriensi agmine, in Nitriensi agmine).1

4

Ezek szerint — mint már 6Uo, 354. 1. 7 Itt felmerül a kérdés, hogy a dukátusi kard azonosítható-e a reánk maradt két X. századi magyar fejedelmi kard egyikével. A dukátust szimbolizáló kard Endrénél volt, mikor öccsét magához hívta. Béla a jelenet után Lengyelországba ment és II. Boleszló segítségével 1061-ben elfoglalta a trónt ; Endrét elfogták, ki a fogságban rövidesen meghalt ; Salamon anyjával Németországba menekült. Midőn Béla 1063-ban meghalt, Salamont Nordheimi Ottó bajor herceg helyezte atyja trónjára (in regnum paternum) ; Salamon anyja ekkor „Attila hun király kardját" Ottó hercegnek ajándékozta (Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. [Röviden : MGH. SS.] V. 185.1.; Gombos 1391 -92.1.). Meggondolandó,hogy ha ez a kard a király uralmát, Attila örökét szimbolizálta volna, az anya nem ajándékozta volna másnak. Ez inkább az a „kard" lehetett, amely férje halálát és fia elűzését okozta. Ez a kard az azok feletti uralmat jelenthette, akikről Anonymus azt mondja, hogy Attila népe voltak, a csatlakozott székelyek feletti uralmat. Tóth Zoltán meggyőző feltevése szerint Ottó herceg kardja azonos a bécsi udvari kincstárban őrzött „Nagy Károly kardja" néven ismert császári jelvénnyel, mely bizonyíthatóan X. századi magyar ötvösmunka (Attila's Schwert. Bpest, 1930. 204. kk. 1.; Schramm: MGIT. Schriften. XIH/2. 485 — 91. 1.). A kard gyengébb kivitelű párja Geszteróden, Szabolcs megyében került elő (Kiss Lajos: A geszterédi honfoglaláskori sírlelet. Bpest, 1938. Arch.Hung. XXIV.), ahol dukátusi segédnépek laktak. A dukátus kardjának „Attila kardjával", ill. a reánk maradt fejedelmi karddal való azonosítása a felhozott érvek ellenére is csak feltevés, mely ma már nem bizonyítható be. 8 SRH. I. 362. 1. 9 Uo. 403. 1. 10

Uo. 377. 1. 11

Uo. 389. 1. 12

Uo. 384. I. 13

Uo. 371. 1. 14

Uo. 389. 1. 4 lázadok