Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 45 kialakulása a mondottakból tisztán kirajzolódik. Az itt megszálló nemzetségfő birtokolta a várat és vidékét. A nemzetség megtörésekor kisajátításra került a vár a megye kétharmad részével. A vár s a kisajátított népek őrizetére idetelepítették a különböző törzsekből való jobbágyokat. Ilyenformán alakult át a nemzetségi szállásterület vármegyévé. A megye határa északnyugaton, nyugaton és délkeleten a nemzetség szélső birtokai mellett fut. Eltérés csak a megye északkeleti, zsákszerűen kiöblösödő sarkában van, hol egy kisebb összefüggő birtoktömbben a Szemerenem birtokol. Anonymus ugyan e nem ősét, Hubát a hét magyar vezér közé sorolja ;10 7 ennek az állításnak a valószínűségét azonban két körülmény gyöngíti. Egyrészt Anonymus kortársa volt Szemere septei ispán, akit P. mester oly nagyra becsült, hogy a honfoglalástörténetben is megemlékezett róla „prudens" jelzővel ;10 8 másrészt Huba Anonymus szerint sem kapott Árpádtól több földet annál a kisebb birtoktömbnél, melyet a nemzetség a XIII—XV. században is birtokol109 . A Szemere szállásterület csekélyebb mérete arra mutat, hogy itt egy kisebb nemzetséggel vagy ággal állunk szemben, amelynek önálló vára nem volt s így vármegye sem keletkezhetett belőle. Ennek ellenére a Szemere szállásterületbe két törzsi helynév ékelődik be, Nyék és Kürt.110 Találunk még Keszi, Kürt és Örs várjobbágybirtokot egy nagyobb kisajátított rész közepén, Komáromtól keletre s Tárkányt és Terjánt a megye délnyugati részén.111 Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre Békés megye kialakulására nézve. A krónikák azt írják, hogy Vata Békés várból (Vatha de Castro Belus ο : Bekus) 1046-ban pogánylázadás feje volt s a pogányságban követte őt fia, Janus is, maga köré gyűjtve varázslókat és bűbájoskodókat.112 A XIII—XIV. században a megye különböző vidékein szétszórt birtoktömbökben a Vata személynevet kedvelő Csolt-nem, ill. az abból leszármazó Abránfi család birtokol s a Kis-Körös mellett állt nemzetségi monostoruk, Csoltmonostora.113 Békés vár s a megye jelentékeny része királyi kézen van ; · a várat körülveszi két Megyer és egy Berény törzsi település.114 A krónika adata ismeretében nem 107 SRH. I. 41., 80. 1. 108 Krónikáink 112. 1. 109 Karácsonyi : MNemz. III. 58-59.1.; Györf/y, MNv. 1951. 47. 1. 110 Anjouk. Okm. III. 547. 1.; Csánki ΠΙ. 506., 509. 1.' Kürtön már 1290-92-ben birtokol a Szemere nemzetség részben öröklött jogon, részben vétel jogán (Karácsonyi : i. h. 59. 1.) ennek alapján aligha tekinthető eredeti nemzetségi birtoknak. 111 Csánki III. 503., 510. 1. Pat alatt ; 504., 515. 1. Komárom megye kialakulása kapcsán nem foglalkoztunk bővebben az Igmánd faluból kisarjadó Igmánd nemzetséggel (Karácsonyi: MNemz. II. 239. 1.), mely nevét és címerét tekintve nyugati eredetű lehet, továbbá a más megyék területén honos s itt birtokot szerzett nemzetségekkel, mint a Becse-Gergely (uo.'l. 217. kk. 1.), Csák (uo. 310. kk. 1.), Csolt (uo. 380.1.), Csór (νιο. 388. 1.), Miskolc (uo. 366. 1.), Szák (uo. III. 41. kk. 1.), Szécs (uo. 56. 1.) és Zovárd (uo. 150. 1.), melyek közül a Csák, Csór, Miskolc, Szák és Zovárd a megye határszélén, bizonytalan hovátartozású falvakban birtokol. 112 SRH. I. 338., 340., 365., 378-79. 1. 113 Karácsonyi: MNemz. I. 379 — 83.1; Karácsonyi: Békés vármegye története. Gyula, 1896. III. 9-16. 1. 114 Uo. II. 42., 218., 226. 1. Egy Kérlialom-puszta van Berény és Tarosa között (Gönczy: Magyarország Kézi Atlasza). — Mezömegyer 1383-ban a gerlai Ábránfiak kezén tűnik fel, de eredetileg nem volt az övék. Midőn 1295-ben a Mezömegyer és Gerla mellett fekvő Murul birtoknak az Abránfiakkal vitás határrészét megjárják, csak Gerlát és Poklostelekét említik, mint Vata fia Csolt és Imre birtokát, Megyerröl nem szólnak (Wenzel XII. 574 — 75.1.), viszont 1383-ban már Murol is a kezükön van (Haan: Diplomatarium Békésiense. Pest, 1870. 32. 1.).
