Századok – 1958

Krónika - Mályusz Elemér: A Comité Scientifique du Répertoire des Sources Historiques du Moyen Age 1956. és 1957. évi római konferenciái 511

A COMITÉ SCIENTIFIQUE DU RÉPERTOIRE DES SOURCES HISTORIQUES DU MOYEN ÂGE 1956. ÉS 1957. ÉVI RÓMAI KONFERENCIÁI Az „Olasz középkori történeti intézet" alapításának 70. évfordulóját 1953-ban azzal ünnepelte meg, hogy a középkori kútfők tanulmányozása kérdéseinek megbeszélésére nemzetközi konferenciát hívott össze. Az öt napon át tartó tanácskozás résztvevőit 19 referátum tájékoztatta részint országonként, részint problémakörönként, hogy a források feltárása és közzététele terén milyen a helyzet. A legjobb szakemberek rögzítették meg ezekben a fejlő <lés irányvonalát és főbb eredményeit. Csak a legismertebb neveket említve, G. Falco az olasz, R. Fawtier a francia, F. Vercauteren a belga, L. Santifaller az osztrák, Fr. Baethgen a német kutatás helyzetéről nyújtottak tájékoz. tatást. M. Mollat a francia gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozású oklevélkiadásokról, Ch. Perrat a francia jogtörténeti forrásokról, G. Mor általában a középkori jogi kútfőkről készült referátumaikat mutatták be. De a figyelem kiterjedt a bizánci kútfőkre, a latin hagiográfikus munkákra csakúgy,, mint az arab filozófusok fordításaira vagy — s ez már bennünket, magyarokat közelebbről érintő kérdés — a humanista írók kiadására (0. Kristeller) és a humanisták levelezésére (A. Perosa), sőt a ferences gondolat néven ismert vallásos áramlat forrásaira is. A finnek forráskiadói tevékenységéről egyik honfitársuk, a helsinkii, de Rómában gyakran megforduló A. Maliniemi adotl tájékoztatót, rólunk, magyarokról pedig a szláv országok és Románia tevékenységét is ismertető H. F. Schmid bécsi egyetemi tanár, az Institut für osteuropäische Geschichte und Südostforschung der Universität Wien igazgatója.1 Mint már a referátumok címei is tanúsítják, a konferencia résztvevőinek figyelme kiterjedt a történeti fejlődés egészére, a forráskiadást pedig nem öncélnak tekintik, hanem alkalomnak, hogy a középkor sokoldalú megismeréséhez minél szélesebb és szilárdabb alapokat biztosítsanak. Bár tagadhatatlanul döntő része van e felfogás uralkodóvá válásában az intézet igazgatójának, Raffaello Morghen professzornak, aki római egyetemi tanársága mellett az Accademia dei Lincei főtitkára is, az ő széles látóköre, a művelődési jelenségek iránti fogékonysága magában nem tudta volna a látszólag érdektelen forráskiadói tevékenységnek az elismerést, sőt tekintélyt megszerezni, ha nem támogatná a világ történészeinek helyeslése. Valójában a történettudomány egészének fejlődésével magyarázható a nemzetek közti együttműködés bizto-1 A referátumokat az Istituto Storieo Italiano per il Medio Evo ily című kiadványa tartalmazza : La pubblicazione delle fonti del medioevo europeo negli ultimi 70 anni (1883 — 1953). Relazioni al Convegno di Studi delle Fonti del Medioevo Europeo in occasione del 70° della fondazione deli'Istituto Storieo Italiano (Roma, 14— 18 aprile 1953). Roma, 1954 8° p. 365). Schmid magyar referátuma a 166 — 174. lapon olvasható.