Századok – 1958

Könyvszemle - 489

498 KÖNYVSZEMLE mán kartográfiára gyakorolt. Melléklet­ként a munkát a térképen feltüntetett 7798 település és a Putna tartományi települések jegyzéke, továbbá a térkép adatainak felvételével kapcsolatos eleddig kiadatlan okmányok z&rják be. Α. Γ. PauiHH : HacefleHHe POCCHH 3a 100 JieT (1811—1913 rr.) CTaTHCTHqecKHe onepKH. Mocxea, rocnoJiHTH3AaT, 1956, 350, 2 1. (Oroszország lakossága száz év alatt [1811—1913] Statisztikai vázlatok) A könyv szerzője a különösen a múlt század második felében viszonylag igen bő­séges orosz statisztikai adatgyűjtés alapján érdekes és sok részletkérdésre kiterjedő képet ad az európai Oroszország lakosságá­nak növekedéséről. Az első rész a lakosság abszolút lélekszámának növekedésével fog­lalkozik, az adott időszakban ez valamivel több mint 3 %-szeres volt, ezen belül 1863 és 1913 között meg egyszer olyan gyors, mint az előző korszakban. A második rész­ben a városi lakosság növekedését mu­tatja be különösen a századforduló táján, megállapítja azt, hogy az egész korszakon keresztül a városi lakosság a 8-szorosára növekedett, de még 1914 elején is csak az egész lakosság 17%-át tette ki, ami világosan mutatja az ország agrárjellegét. A harmadik részben a természetes nép­mozgalom adatait vizsgálja és megálla­pítja, hogy az adott időszakban átlagban ezer lakosra 48.9 születés ós 34 halál esett, a magas halálozási arányszám magyará­zatát az elmaradott gazdasági és társa­dalmi viszonyokban látja. Az utolsó rész­ben a nemek szerinti megoszlásra, a mű­velődési színvonalra ós a foglalkozásra nézve hoz fel adatokat, különösen kiemeli az analfabéták nagy arányszámát, más­felől a városokban a munkásosztály lét­számának növekedését, amely egyes vá­rosokban már megközelítette az 50%-ot. Az általa felhasznált statisztikai forrásokat minden esetben alaposan megrostálja. Az ismertetett átlagszámokon túlmenőleg ki­sebb területekre és kisebb korszakokra vonatkozó összeállításaival nagyon világo­san mutatja az Oroszország egyes területei közt jelentkező, néha meglepően éles kü­lönbségeket. JI. .H nyHHH : <})ejib.niviapiiiaji KyTy30B. BoeH-HO-ÖHORPAFHMECHHH οΜβρκ. MocKBa, BOËHH3-flai, 1957, 236, 2 I. (Kutuzov tábornagy) Punyin könyve széleskörű olvasóközön­ség, elsősorban katonák számára íródott. Részletesen elmondja Kutuzov életrajzát ós hadvezéri tevékenységét, különösen szí­nesen 1805-ben, az 1806 —1812-es orosz­török háborúban, az 1812-es Honvédő háborúban és 1813-ban játszott szerepét. Az életrajzhoz néhány vonással megraj­zolja a megfelelő történeti hátteret. A leg­részletesebben természetesen a katonai eseményeket tárgyalja, pontosan leírja a győztes csaták menetét, kis térképvázla­tokkal teszi érthetőbbé az eseményeket-Kutuzovban a nagy hadvezér mellett ki­emeli a katonáival törődő, a katonák jó­létét szívén viselő embert is. Számos illusztráció és a könyv végén Kutuzov legfontosabb életrajzi adatai egészítik ki a könyvet. A szerző csak kiadott irat­anyagot és feldolgozásokat használ, ezért új szempontokat és adatokat a könyv jel­legének megfelelően sem várhatunk tőle. A rövid terjedelem miatt sok részletkérdés sem kerülhetett tárgyalásra, így pl. Kutu­zov hadseregének átvonulása Magyarorszá­gon 1805-ben és 1806-ban, ami a magyar olvasót különösebben érdekelné. Boris Mouravieff: L'alliance russo—turque au milieu des guerres napoléoniennes, Neu­ehâtel, Baconnière, 1954, 423 1. (Az orosz török szövetség a napoleoni háborúk derekán) A rövidéletű orosz-török szövetséggel foglalkozó munka mindenekelőtt a szövet­ség 1799-ben történt létrejöttét ismerteti Napoleon közeikeleti offenzívája kapcsán. A második fejezet az orosz kormány török politikáját tárgyalja a második koalíció létrejöttétől I. Pál cár meggyilkolásáig. A harmadik fejezet a párizsi békét követő orosz-török viszonnyal foglalkozik, ismer­teti I. Sándor cár feltűnését a nemzetközi arénában és azt a hatást is megemlíti, amelyet Enghien herceg kivégzése tett a koalíció diplomáciájára. A harmadik koa­líció megalakulásának körülményeit vá­zolva a szerző rátér az orosz flotta adriai operációira, az Austerlitz-utáni orosz­francia tárgyalásokra, majd a franciákkal való szakításra,amelyet újabb orosz—török szövetség, később újabb szakítás követ-Megismerkedünk Napoleonnak az ottomán birodalom felosztására irányuló terveivel és az 1809-es angol—török szövetséggel is. Az oroszországi hadjárattal egyidőben le­zajlott balkáni hadjáratok után az orosz— török viszonynak a bócsi kongresszuson való felmerülését is bemutatja. Függelék­ként néhány okmányközlés és részletes irodalmi összeállítás csatlakozik a könyv­höz. Leipzig 1813. Die Völkerschlacht im natio­nalen Befreiungskampf des deutschen Volkes. Leipzig, VEB Bibliographisches Institut, 1953, 207 1., 47 mell. (Lipcse 1813. A népek csatája a német nép nemzeti felszabadító harcában) A „népek csatája" 140. évfordulójára ki­adott emlékkönyv mindenekelőtt a Német-

Next

/
Thumbnails
Contents