Századok – 1958

Könyvszemle - 489

494 KÖNYVSZEMLE dokumentációja nem támaszt eléggé alá. A munkát versek, képek, rajzok, térképek teszik olvasmányosabbá és függelékként néhány fontos forrás fordítása zárja be. G. E. Fussell: The English rural labourer. His home, furniture, clothing and food from Tudor to Victorian times. London, The Batchworth Press, 1949, XIV, 160 1. (Az angol mezőgazdasági munkás. Otthona, bútorzata, öltözéke és táplálkozása a Tudor-korszaktól a viktoriánus időkig) Ez a nem-marxista, mégis rendkívül figyelemreméltó könyv három fejezetre tagolódik és ezeken belül ugyanabban a sorrendben vizsgálja az angol parasztok életmódjának alakulását 1485 és 1901 között. Rövid fejezet tárgyalja a Tudor-és a Stuart-korszak paraszti életmódját a XV — XVIII. században, korabeli adatok, feldolgozások alapján vizsgálja a középkori angol parasztság lakás-, ruházkodási ós táplálkozási viszonyait. A második rész az 1714 — 1837-es, a harmadik pedig a viktoriánus korszak idevágó problémáit öleli fel. Természetes, hogy a témának dinasztikus korszakokra való felosztása toljesen elhibázott, annyit azonban a könyv javára kell írnunk, hogy a felhasznált anyag és elsősorban a mellékelt illusztrációk, nem utolsó sorban pedig maga a témaválasztás igen érdekes. Bár a könyvben egyáltalában nem kerül megvilágításra a paraszti rétegződés problematikája, az idézett anyagból mégis sokat megtudhatunk az angol paraszti életmódról. A paraszti lakóház-típusok képekkel illusztrált fejlődéstörténete, különösen pedig a paraszti táplálkozás képe ós alakulása a legsikerültebb részek közé tartozik, kár, hogy mind a három fejezet mereven „lakás", „bútorzat-ruházkodás" és „táplálkozás" című alfejezetekre oszlik és ilyen módon az amúgy is mesterségesen megvont kronológiai határvonalak folytán a könyv összefüggéstelen részekre hullik szét. A könyvhöz rövid, de jól összeválogatott, értékes bibliográfiai felsorolás csatlakozik. R. H. Tawney—Eileen Power (szerk.): Tudor economic documents. Being select documents illustrating the economic and social history of Tudor England. I—III. London, Longmans, Green and Co., 1953, XIII, 383 ; IX, 369: VIII, 436 1. (Tudor-kori gazdasági dokumentumok. Válogatott okmányok, amelyek a Tudor-kori Anglia gazdaság- és társadalomtörténetét illusztrálják) Évtizedek óta sok haszonnal forgatták ezt a háromkötetes munkát a laikusok és a szakemberek. Uj kiadása is kézikönyvül szolgál azok számára, akik a Tudor-kori Anglia gazdaság- és társadalomtörténete iránt érdeklődnek. Az első kötet a városi ós a falusi élettel, a kereskedelemmel ós az iparral, a második a tengeri kereskedelemmel és a hajózással, az árakkal, a hitelügyekkel, az adózási rendszerrel ós a pauperitással, végül a harmadik a korabeli pamfletirodalommal, irodalmi élettel foglalkozik. Ez az értékes és jól válogatott forráskiadvány történelmi, gazdaságtörténeti és nyelvi szempontból egyaránt becses munka, Alina Wawrzyiiczyk: Studia ζ dziejów handlu Polski ζ Wielkim Ksi 'stwem Litewskim i Rosja w XVI wieku. (Warsziwa), Paíistwowe Wydawnictwo Naukowe, (1956), 127, 2 1., 1 tk. (Tanulmányok Lengyelországnak a Litván Nagyfejedelemséggel és Oroszországgal folytatott XVI. századi kereskedelmének történetéből) A szerző bámulatos szorgalommal ós alapossággal gyűjtötte össze a témájára vonatkozó adatokat, de több ízben hangsúlyozza, hogy ezek csak töredékesek és nem adnak lehetőséget bizonyos következtetések levonására. Annyit meg tud állapítani, hogy ez a kereskedelem a XV. század derekán fejlődik ki nagyobb méretekben, a XVI. század derekáig szinte kizárólag átmenő jellegű, Oroszország és a nyugati államok árucseréjét mozdítja elő. Mindkét irányban kisebb súlyú értékes anyagokat, Oroszországból szőrmét, bőrt, viaszt, nyugatról textíliát, fűszereket, fémárukat szállítanak. Ez a kereskedelem elsősorban litván keresedők kezében van, a szerző fel is hoz néhány példát, igen gazdag, nagy tőkével rendelkező kereskedők nevét, de megállapítja azt is, hogy a nemesség önző politikája miatt a kereskedelmi tőke nem tudott nagyobb méretekben felhalmozódni. A XVI. század derekától kezdve, amikor Oroszország már közvetlen kapcsolatba lép elsősorban Angliával, az átmenő kereskedelem elveszti fontosságát, de megélénkülnek a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok és ez a helyi kereskedelem fejlődésére is vezet. A kereskedelmi forgalom csak a XVII. század elejétől kezdve hanyatlik le teljesen, ennek okát a szerző főképpen a németországi gazdasági hanyatlásban látja. A töredékes adatok nem tették lehetővé, hogy a szerző megállapítsa, miiyen jelentősége és súlya volt ennek a kereskedelmi forgalomnak a három érintett ország fejlődósében.