Századok – 1958

Történeti irodalom - Bucsay Mihály lásd Pap László - Bullock; Alan–A. J. P. Taylor (szerk.): A Select List of Books of European History 1815–1914 (Ism. Szuhay-Havas Ervin) 485

TÖRTÉNETI IRODA LO-M 485 ugyanis főképp a két világháború közti korszakban ós az 1945 után megjelent fontosabb történeti munkákat sorolja fel a mimka. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években a nyugati történeti irodalommal nem állt módunkban lépést tartani, Franz könyvét ebből a szempontból örömmel fogadhatjuk, megfelelő kritikával és óvatossággal kezelve bizonnyal hasznos szolgálatokat tehet történetírásunknak. NIEDERHATTSER EMIL. ALAN BULLOCK—A. J. P. TAYLOR (szerk.): A SELECT LIST OF BOOKS OF EUROPEAN HISTORY 1815—1914 (Oxford. Oxford University Press 1957. 79 1.) VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK EURÓPA 1815—1914 KÖZTI TÖRTÉNELMÉRŐL Bullock és Taylor oxfordi professzorok válogatott bibliográfiája két oknál fogva kelti fel az érdeklődő figyelmét. Elsősorban azért, mert az oxfordi egyetemtől a történész vagy a bibliográfus magasszínvonalú tudományos kiadványt vár, de a könyv címlapján a „második kiadás" büszke felirata is a könyv keresettségére utal. A kiadvány mégis csalódást kelt, nem mintha a 79 oldalas füzetkétől az olvasó nagyszabású vállalkozást remélhetne. A baj inkább onnan származik, hogy az összeállítók — egy-két spanyol könyvet nem számítva — csak angol, francia, olasz és német nyelvű könyveket vettek fel a listára. Igaz, hogy ezt az egyes országok történeténél tiszteletreméltó őszinteséggel feltüntették (a skandináv országok történetére vonatkozó könyveknél például ott áll, hogy „a skandináv nyelvek kivételével", a holland történelemmel foglalkozóknál pedig az, hogy „a holland nyelven megjelentek kivételével"), ezzel az őszinteséggel azonban nem sokat lendítettek az összeállítás színvonalán. A rövid összeállítást 16 kisebb csoportra osztották. Az első csoport az európai történelemmel általában, a második a nemzetközi kapcsolatokkal (voltaképpen diplomáciat^rténettel), a harmadik gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozik, majd sorban következnek az egyes európai országok, méghozzá ABC-rendben, ami ellen ismét szólni lehetne. A Szovjetunió az ismert nyugati nomenklatúra szerint „Oroszország" címet kapott, noha az említett fejezet általános részében több, a Szovjetunió történetével foglalkozó mű is szerepel. Ezt bizonyos mórtékben menti az a körülmény, hogy a korszak csak 1914-ig terjed. IIa a periodizációs elv ellen nem emelünk kifogást, bibliográfiai szempontból hiányoljuk az Anglia területén megjelent könyvek kiadási helyének feltüntetését. Igaz, hogy az összeállítók ismét őszinteséggel igyekezték ellensúlyozni a hiányt és a könyv elején feltüntették, hogy ahol az olvasó nem talál helynevet, azt a könyvet következésképpen Nagy-Britanniában adták ki. Nagy-Britannia azonban, amint ezt neve is mutatja, igen nagy ország, számos egyetemi várossal dicsekedhetik és a szakember szempontjából nem mindegy, hogy az egyes könyveket Londonban, Oxfordban, Cambridgcben, Edinburghban vagy akár Belfastban adták-e ki és egyetemi kiadó bocsátotta-e útjára vagy magánvállalkozó. Az általános rész két kis oldalon angol és francia sorozatokat nyújt, hiányzik közülük az új História Mundi sorozat és a Propyläen Weltgeschichte vonatkozó köteteire való utalás, általában megjegyezhetnénk, hogy a német történetírás csak egyes helyeken szerepel, főleg ott, ahol semmiképpen sem lehetett elhagyni, így az egész kiadvány erősen anglo- és frankó-centrikus. A kiadvány egy másik jellemzője valamivel örvendetesebb, az, hogy különösen az utolsó húsz év termését tartották szem előtt,__bár egyes helyeken nem hagyhatták el a klasszikus szerzőket sem. Talán ez az egyetlen szempont, amelyből a válogatott bibliográfia hasznosnak tekinthető. A hiányokhoz különben nehéz hozzászólni azért is, mivel a művet nem egészíti ki index, ami egy ilyen jellegű kiadványnál a legsúlyosabb ldányosság, amelynek elítélésére nehéz szavakat találni, hiszen a füzet terjedelme folytán a mutató elkészítése — mondhatni — pár órai munka lett volna. Mondanunk sem kell, hogy a nemzetközi kapcsolatok (diplomáciatörténet) részből hiányzik Patyomkin diplomáciatörténete, amely pedig francia nyelven is megjelent és nyugaton is forgatják. A diplomáciatörténeti rész beosztása különben rendkívül zavaros, majdnem primitív. A periodizációs beosztást ilyen jellegű címek követik : „birodalmi rivalizáció" (általában, Afrikában, Ázsiában), míg magán a periodizációs részen belül egymást szövik át az eí'fajta címek „francia— porosz viszony", „marokkói kérdés", „olasz diplomácia" „.hármasszövetség" stb. Rejtély