Századok – 1958

Történeti irodalom - Nichtweiss; Johannes: Das Bauernlegen in Mecklenburg (Ism. Makkai László) 424

424 TÖRTÉNETI I KO DALOM Az ukrán agrárviszonyok további, forradalmi átalakításában fontos állomás volt az 1918. február 6-án elfogadott ,,A föld szocializálásáról" szóló törvény, amelynek értelmében a föld teljes egészében össznépi, azaz állami tulajdonná vált. A korszak fenti, elvi jellegű kérdéseinek a kifejtése után a szerző gazdag és színes levéltári anyag alapján eleveníti fel az olvasó számára ezt a fontos korszakot, amikor a történelmi haladás által gyökeres átalakításra ítélt régi termelési viszonyok forradalmi változáson mentek keresztül. Az utolsó fejezetben („A kollektív földművelés első lépései Ukrajnában") bő levéltári és korabeli sajtóanyagra támaszkodva úttörő munkát végez a szerző. A kollektív földművelés első, kezdeti szakaszának története ugyanis meglehetősen elhagyatott területe általában a szovjet, s így az ukrán történetírásnak is. A mozgalom kezdeteit pedig a legjobb esetben is 1919-re teszik a vonatkozó írások. Ezzel szemben Rubacs dokumentumok alapján bizonyítja, hogy Ukrajna területén már 1917 végén megjelentek az első, paraszti társuláson alapuló mezőgazdasági üzemek, az artelek. A szerző a továbbiak során részletesen foglalkozik Leninnek a kollektív gazdálkodásról szóló tanításával, majd utal arra, hogy a közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után létrejövő kollektív gazdaságok csupán az első fecskék voltak s a kolhozmozgalom igazi, erőteljes kibontakozására nem ekkor, hanem csak a polgárháború befejezése, a szovjet hatalom további megerősödése, valamint a szocialista iparosítás révén megfelelő technikai bázis megteremtése után vette kezdetét. Röviden ismertetvén dr. Rubacs könyvének fő gondolatmenetét, befejezésül csak azt szeretnénk hozzáfűzni, hogy a jövőben szeretnénk többet olvasni a marxista ukrán történészek műveiből, hogy így közvetlenebbül megismerhessük hazájuk történetét. MAYER MÁRIA JOHANNES NICHTWEISS : DAS BAUERNLEGEN IN MECKLENBURG (Berlin, Rütten & Loening, 1954. 196 1.) A PARASZTOK MEGFOSZTÁSA A FÖLDTŐL MECKLENBURGBAN A nemrég tragikus körülmények között elhunyt Nichtweiss könyvének maradandó érdeme, hogy elsőnek próbálta összekapcsolni az eredeti felhalmozás és a keleteurópai „második jobbágyság" problémáját. Bár elsősorban a német viszonyokat tartja szem előtt, figyelme kiterjed az általános kelet-európai összefüggésekre is. A „második jobbágyság", melynek magyar változatát „örökös jobbágyságnak" nevezzük, nem szorítkozik csupán a földesúr és a jobbágy viszonyára, hanem a kelet-európai késői feudalizmus egész társadalmi rendjét meghatározta. Következménye s egyben folytatólagos oka volt a polgári fejlődés és a politikai centralizáció elmaradottságának, a feudális termelési viszonyok és a rendi államszervezet továbbélésének. Ezért a kérdés tanulmányozása alapvető fontosságú a kelet-európai feudalizmusnak a kapitalizmusba való átmenete szempontjából. Érthető tehát, hogy Nichtweiss könyve az érdekeit országokban széleskörű vitát váltott ki, mely még ma sem zárult le. A magyar történészek a vitába közvetlenül nem kapcsolódtak be, de az elmúlt években megjelent könyvek és tanulmányok egész sorában foglaltak állást a kérdés egyik vagy másik részletével kapcsolatban. Kívánatos volna, hogy a könyv és a körülötte kialakult vita ismeretében a magyar történészek álláspontja is összefoglaló megfogalmazást nyerjen. Ezt szeretnők előmozdítani Nichtweiss művének ismertetésével is. A szerző azt akarja munkájával bizonyítani, „hogy Németországnak az Elbától keletre eső részein, a majorgazdálkodás (Gutsherrschaft) területén a tőke eredeti felhalmozásának legfontosabb módszere a parasztoknak a földtől való megfosztása (Bauernlegen) volt, s hogy a végzetes »porosz« útnak, melyre a kelet-németországi mezőgazdaság kapitalista fejlődése terelődött, történeti feltételeit jóval a XIX. századi jobbágyfelszabadítások előtt a parasztoknak a földtől való megfosztása teremtette meg". Ezt a folyamatot és következményeit legtisztábban Mecklenburgban lehet nyomon követni, ezért választotta ezt a területet kutatása tárgyául. Az eredeti felhalmozás marxi elméletét ismertetve, leszögezi, hogy alapvonásaiban ez érvényes a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet minden válfajára. A németországi fejlődés sajátosságait abban látja, hogy a földjétől megfosztott parasztot nem űzik el „szabad" proletárként földjéről