Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 39 királyi kézen vannak. Zömük még a XIII. században is a vár alá tartozik, bár sok került egyházi kézre is. Egyházi uralom alá jutásukra már 1009-ben van példa, amikor István király a veszprémi püspökségnek ad két Cari azaz Kér és egy Beren Berény falut.77 Ha most megvizsgáljuk, hogy e réteg a várbirtokon és az egyházi birtokon belül milyen helyzetet foglal el, az alábbi képet kapjuk : Minden olyan törzsnévi faluban, ahol az egész társadalom keresztmetszetét ismerjük, megállapítható, hogy jelen van a jobbágyság ; várbirtokon a várjobbágyok ; egyházi birtokon pedig az egyházi lovas vagy harcoló jobbágyok, de nem ők teszik ki az egész falu lakosságát. Nincs itt hely arra, hogy a sok százra menő törzsnévi falu társadalmi elemzését elvégezzem ; legyen elég néhány példát felhoznom. A pannonhalmi apátság 1237 körüli összeírása szerint Tarján faluban 10 háznép jobbágy és 20 háznép különféle szolgáltató van; Varsányban 21 háznép jobbágy, 53 különféle szolgáltató, Megyerben 10 háznép lovas serviens (jobbágy) s mellettük a fehérvári káptalan népei és somogyi várnépek.78 Ha egy-egy megyét nézünk, Baranyában a pécsi püspök Keszi, Megyer és Varsány nevü falvaiban a lovas jobbágyok utódai, az ún. egyházi nemesek laknak,7 9 Komáromban Nyék és Megyercs részben érseki jobbágyoké, a két Keszi, Örs és Kürt faluban várjobbágyok élnek várnépekkel együtt.8 0 Hogy a törzsi helynevek névadóinak általában a jobbágyi réteget kell tekintenünk, azt kétségtelenné teszi az a körülmény, hogy a 14 ismert várjobbágynemzetség közül egy de genere Quer, azaz Kér nemből ; a másik de genere Kurth, azaz Kürt nemből származtatta magát,81 míg törzsből való származtatás semilyen más magyar társadalmi rétegben nem fordul elő. Ez nem azt jelenti, hogy jobbágyok csak ott laktak, ahol törzsi helynév van, de azt kétségtelenné teszi, hogy eredetileg jobbágynak nevezték azt a katonáskodó réteget, amellyel István király és elődei a nemzetségfőket megfékezték és amelyet kisajátított váraik és népeik biztosítására odatelepítettek. Ez a katonáskodó jobbágyi réteg pedig nyilvánvalóan azonos az István király törvényeiben szereplő műe/hszel. István királya törvényeiből kiderül, hogy milesei voltak a királynak (II. 6 : res, milites, servi et quidquid ad nostram regalem dignitatem pertinet) ; milesei voltak az ispánnak (II. 43 : Si quis militum, judicium a suo comité recte iudicatum spernens ad regem appellaverit) ; milesei voltak a magánföldesúrnak (Π. 21 : Volumus, ut unusquisque senior suum habeat militem), de általában miiesnek nevezték az ispánok és szegények között levő réteget, mint ez a büntetés mértékéből kiderül (Π. 14, 25, 33 : a comes 50, a miles 10, a pauper aut vulgaris 5 tinóval bűnhődik).82 A vár milesei azonosak a XH. századtól szereplő Szent István király várjobbágyaival ; az egyház milesei, mint fentebb rámutattam, az egyházi jobbágyokkal. A miles István-kori helyzetének teljesen megfelelően a ΧΠ. században jobbágyai voltak az ispánoknak, a püspököknek, az apátoknak, 77 Szentpétery : SzIAlaplev. 61. 1. 78 PRT. I. 773., 776., 784. 1. 79 Dl. 67708. és pécsi egyházi nemesek között Mon. Eccl. Strig. Π. 474., amit Baranya megyéről írt kéziratomban bővebben tárgyalok. "8 0 Anjoukori Okmánytár. Bpest, 1878. [Anjouk. Okm.] III. 547.1.; Mon. Eccl. Strig. I. 554. 1. ; Dl. 41991 ; Mon. Eccl. Strig. I. 219., 559. 1. 81 Hazai Okm.IH. 2.1.; Urkundenbuch des BurgenlandesI. 1955.173.1. Egy Pozsony megyei várjobbágynemzetség de generatione Mogor, a magvar nemből származtatta magát. ( Wenzel II. 101. 1.) 82 Corpus Juris 24 — 34.1.
