Századok – 1958

Történeti irodalom - Az ukrán agrárviszonyok forradalmi átalakításának történetéhez (Ism. Mayer Mária) 422

422 TÖRTÉNETI I KO DALOM A. M. PYBAM : 04EPKH ΠΟ HCTOPHH PEBOJHOLJHOHHOrO ΠΡΕ0ΕΡΑ30ΒΑΗΗΗ ATPAPHblX OTHEUIEHHH HA YKPAHHE (Knee, H3AaT. Ana«. Hayn YCCP. 1956. 455 1.) AZ UKRÁN AGRÁRVISZONYOK FORRADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Kelet-Európa, s ezen belül a Szovjetunió népeinek történetével foglalkozók örömmel üdvözölték A. M. Rubacsnak az Ukrán Történettudományi Intézet gondozásában a közelmúltban megjelent munkáját. Az öröm érthető is, hiszen eddig igen kevésre volt tehető azoknak a műveknek a száma, amelyek marxista ukrán szerzők tollából, Ukrajna történetére vonatkozóan rendelkezésünkre állottak. Örömünket még az a tény is fokozta, hogy Rubacs igen eseménydús és fontos korszak egyik központi kérdésére vonatkozóan nem csupán a felmerülő elvi kérdéseket igyekszik alkotó módon megoldani, hanem — s ez jellemző az egész műre — rendkívül gazdag, változatos levéltári anyag alapján eleveníti fel és vetíti elénk az abban az időben az ukrán falvakban s az ukrán parasztság lelkében lejátszódó folyamatokat. A 455 oldalas mű hét fejezetre oszlik, s „Melléklet" egészíti ld, amelyben a szerző fontosabb korabeli dokumentumokat közöl, így például a földről szóló dekrétumot, a föld szocializálásáról szóló határozatot, ezenkívül néhány (többek között a paraszti gazdaságok eladósodásáról szóló) statisztikai táblázatot. „Az ukrán agrárviszonyok szociális-gazdasági struktúrája a szocialista forradalom előestéjén" c. első fejezetben a szerző részben az 1905. évi földbirtokstatisztika s az 1916. évi összoroszországi mezőgazdasági összeírás alapján megismertet az olvasóval néhány fontosabb adatot a századforduló ukrán agrárviszonyaira vonatkozóan. így például megtudjuk, hogy a XX. század elején az 500 gyeszjatyinánál nagyobb földterülettel rendelkező tulajdonosok bírták az összföldterület 69,1%-át, míg 18,7% a 100—500 gyeszjatyinos, 9,7% a 10—100 gyeszjatyinos, 2,5% pedig az 1—10 gyeszjatyinos gazdák kezén volt. A továbbiak során a szerző igen érdekes és meglehetősen részletes adatokat közöl a földbirtokviszonyoknak a századfordulótól az 1917. évi októberi forradalomig terjedő szakaszban bekövetkezett változásáról. Végeredményként szögezi le azt, hogy a fejlődés alapvető tendenciája egyrészt a parasztság differenciálódása, másrészt a nagybirtokok elaprózódása, valamint a megmaradt nagybirtokok túlnyomó többségének kapitalizálódása volt. Ugyanitt —- sajnos csak rövid — utalást találunk arra vonatkozóan, hogy miként éltek tovább az ukrán falvakban a feudalizmus maradványai a századforduló után is. Ezt követően rövid ismertetést találunk azokról a társadalmi kategóriákról, amelyek az ukrán mezőgazdaságban az októberi szocialista forradalom előestéjón feltalálhatók voltak, s megtaláljuk a földszerzés különböző módozataira (juttatás, vásárlás stb.) vonatkozó utalásokat is. Ennél a résznél külön figyelmet szentel a szerző a bérletek kérdésének, amely igen jelentős szereppel bírt az ukrán mezőgazdaságban. Kiderül ugyanis, hogy bérletek révén 1917-re a falusi burzsoázia a rendelkezésére álló földterület nagysága tekintetében erősen maga mögött hagyta a földbirtokosságot. Míg ugyanis a falusi burzsoázia saját földjéhez még 3 millió gyeszjatyina földesúri földet is bérelt s így összesen 8,1 millió gyeszjatyina területen gazdálkodott, addig a földbirtokosság mindössze 3,7 millió gyeszjatyinát tartott fenn saját rendelkezésére. A birtokviszonyok ismertetésénél a szerző figyelme kiterjed arra is, hogy a közös sajátos vonásokat viselő földrajzi egységekre (balparti, jobbparti Ukrajna, erdős-sztyeppés vidék) vonatkozóan külön összehasonlító jellegű adatokat közöljön az olvasóval. A fejezet befejező részében a szerző ismerteti Lenin, ill. a bolsevikok agrárprogramját s behatóan foglalkozik a föld nacionalizálásának jelszavával. Végül mintegy kitekintésként utal az 1917. évi októberi szocialista forradalom földrendeletének végrehajtása nyomán kialakuló új helyzetre, illetőleg a földhasználatra vonatkozó legfontosabb adatokra. A II. fejezet („A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a szovjet hatalom létrejötte Ukrajna falvaiban") előbb röviden jellemzi a fővárosban győzelmet arató októberi szocialista forradalom nyomán országszerte s így Ukrajnában is kibontakozó forradalmi, ill. ellenforradalmi, s egymással hosszú ideig birkózó mozgalmak leg-