Századok – 1958

Történeti irodalom - Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. Emlékezés a pécsi munkásmozgalomról (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 409

TÖRTÉNETI IRODA LO-M 409 csökkenését jelzi a zálogházak forgalmának ugrásszerű emelkedése. Ezt azzal bizonyítja, hogy amíg 1880-ban 213 000 esetben zálogosítottak el a megszorultak ékszereket, 1902-ben már 622 000 esetben (74. 1.). Nem épp az ékszerek elzálogosítása tipikus esete a dolgozók életszínvonala esésének. A 95. lapon arról ír, hogy 1910-ben ,,a vasúttársaság kitalálta, hogy az út szélén haladó síneket középre kell áthelyezni, a közérdekűnek látszó intézkedés igazi oka az volt, hogy a régi sínek elkoptak és a középre helyezés ürügyével a fővárosra lehetett áthárítani a kicserélés költségeit". A 237. oldalon viszont felrója, hogy „műszakilag bebizonyították, hogy milyen fontos a Nagykörúton a villamossínek középrehelyezése. Ezt 1924-ben meg is ígérték, valóság azonban a felszabadulás után lett belőle." Az elemzés hiánya rányomta bélyegét a stílusra is. Egyes részei inkább jelentéshez hasonlítanak, mint történeti munkához, az állítások egy része bizonytalan, néha egyegy kiragadott félmondattal, a közgyűlésen elhangzott egy-egy nem lényeges felszólalás egy részével bizonyít, s azután ebből általánosít, von le lényeges következtetéseket. Az események csak egyes helyeken ágyazódnak be az ország életébe, más helyeken attól teljesen elszakítva szerepelnek. Az idézetek igen jelentős részénél nem szerepel jegyzet, így nem ellenőrizhetők stb. Időrendi tábla teszi a könyvben tárgyalt korszakok várospolitikai eseményeit áttekinthetővé, így szerepelnek kronológiai sorrendben a budapesti várospolitikára jellemző összes jelentősebb dátumok. A könyv viszonylag részletes ismertetésével kettős célunk volt. Egyrészt fel kívántuk ismét hívni a figyelmet a várospolitika és közigazgatástörténet fontosságára, másrészt rá kívántunk mutatni, hogy a jelen könyv igen nagy fáradságot és szorgalmat igénylő munkálatai sokkal jobban gyümölcsözhettek volna, ha a kutatásokat szélesebb körben folytatják, s alaposabban elemzett tényanyagot kiértékeltebb formában adtak volna az olvasók kezébe. SZABOLCS OTTÓ HAJDÚ GYULA: HARCBAN ELNYOMÓK ÉS MEGSZÁLLÓK ELLEN EMLÉKEZÉS A PÉCSI MUNKÁSMOZGALOMRÓL (Pécs, Pécs m. j. város tanácsának kiadása. 1957. 451 1.) Amikor az olvasó kezébe veszi e kötetet, megakad a szeme a kiadó nevénél. Nem budapesti, ismert kiadó, hanem annak a városnak a tanácsa vállalta a munka megjelentetését, amelynek múltja e könyv lapjain elevenedik meg. Pécs város tanácsának ez a gesztusa eleddig ritka jelenség, de remélhetőleg hamarosan követőkre talál. A munkát lapozva több dolog is megörvendezteti az olvasót. Különös varázsa van minden olyan visszaemlékezésnek, amely jelentős történelmi esemény szemtanúinak, cselekvő résztvevőinek tollából származik. Az események előadását élőbbé, valósabbá teszi, hogy sorról sorra ott érezzük mögötte az egyént és a tömegeket, akik valóban sorsot formálnak. De ez a kötet sokkal több, mint egyéni emlékek tolmácsolása. Hajdú Gyula úgy eleveníti fel évtizedes munkásmozgalmi tapasztalatait, hogy személye nem homályosítja el a harcostársakat, a mozgalmat, hogy „csak" része az egésznek : a szerző nem csupán emlékezetére, erre az olykor pontatlan kalauzra bízza magát, hanem rendszeresen felhasználja a korabeli sajtó- és levéltári anyagot is. Ez szilárd és megbízható talajra helyezi az egész kötetet. A felszabadulás óta eltelt években nem, vagy alig jelent meg kommunisták visszaemlékezése. A hazai munkásmozgalom történetére vonatkozóan szinte kizárólag szociáldemokraták tollából kerültek ki — s azok is 1945 előtt — hasonló műfajú munkák. Éppen ezért Hajdú Gyula művét örömmel üdvözöljük s reméljük, harcostársai, kortársai követik példáját. Hajdú Gyula e munkájában a munkásmozgalom egyik eseményekben, problémákban és nagy tettekben leggazdagabb szakaszára emlékezik vissza. A századfordulótól az 1921-es esztendő nyaráig kísérhetjük figyelemmel a pécsi és egyben a Baranya megyei munkásság életét, küzdelmeit. Az időhatároknak ez a kiválasztása nem véletlen, nem egyéni ötlet. Indokolttá teszi az egész hazai munkásmozgalom és a tárgyalt szűkebb terület históriája is.