Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
34 GYÖRFFY GYÖBGY körül 844 : „in marca, ubi Radpoti et Riharii comitatus confiniunt"; Szombathelynél 860 : „in comitatu Odolrici ... in loco, qui dicitur Sauariae"; 860 r „sicut Odolricus comes . . . eas eircuivit".37 Ellentmondana a társadalom fejlődéséről alkotott képünknek, ha feltennénk, hogy a magyarok ezeket az itt talált dunántúli comitatusokat vették át, akár úgy, hogy beleültek, akár úgy, hogy lemásolták. Nem csak ezeket nem vették át a magyarok, de még a pannonszláv hűbéres fejedelemség székhelyén levő várból sem lett vármegyeszékhely. Mosaburg, a mai Zala vár az új magyar államban nem lett ispáni vár ; a XI. században Zala megye helyén Kolon megye feküdt Kolon-vár székhellyel (ma puszta Kiskomárom mellett).38 A honfoglalás után a magyar nemzetségfők az egész magyar szállásterületen várakat választottak központul, amely egybe n téli szállásuk lehetett. Anonymus szerint pl. Zolta herceg vára Bihar, Ösbő vára Veszprém stb. Más forrásból tudjuk, hogy Koppány vára Somogy vár, Ajtony vára Maros vár azaz Csanád, Gyula vára Gyulafehérvár, Vata vára Békés stb. A nemzetsé gfők várai részint római építmények, részint őskori, avar és szláv földvárak felhasználásával létesültek, de nem vethetjük el Anonymus és a krónikák azon híradásait sem, hogy maguk a vezérek vagy a későbbi generációk építtettek maguknak földvárakat, így Ketel fia Alaptolma Komáromot, Ónd fia Ete Csongrádot és Szabolcs a Fertő (Velencei-tó) melletti Szabolcs várat, ill. unokája Csák Csákvárat, Ed, ill. Edemen unokája Pata Pata várát stb.39 A tekintetben, hogy az ispáni várak a X. században nemzetségfők várai voltak, forrásaink olyan egyértelműen beszélnek, hogy ehhez kétség nem férhet. A kisajátítás módját illetően elég a Gellért-legendára és a vele egyező Anonymusra hivatkoznom, amely elmondja, hogyan verte le István király rokona, Csanád, Marosvár urát, Ajtonyt és hogyan lett Csanád első királyi ispánja Marosvárnak, amelyet azontúl megyéjével együtt Csanádnak neveztek.40 A nemzetségfők váraiba ültetett ismert királyi ispánok, akiknek neve a vár nevében megmaradt : Veszprém (István király unokaöccse), Győr (lovag, Otho comes apja), Hont (Pázmány lovag testvére), Doboka (Csanád apja) és Borsod (Böngér fia Bors állítólagos vezér). Hogy Kurszán vára, aziaz Öbucla, az ország honfoglaláskori központja, miért nem lett megyeszékhely, arra másutt rámutattam.4 1 Helyette a visegrádi ún. Sibrik-dombon levő római Castrum maradványait jelölte ki megyeszékhelynek István király, s ezen épült fel a XI. századi pénzekkel datált ispáni vár.42 37 Salzburger Urkundeiibuch. II. 1916. 32., 38-39. 1. 38 Szentpétery : SzIAlaplev. 61. 1.; Csánki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bpest, 1890 [röviden : Csánki] ΠΙ. 21. 1.; Bonis György: István király. Bpest, 1956. 102. kk. 1. A Macieowski által 1835-ben felvetett és számos kutató által képviselt teóriára, hogy a magyarok feltételezett szláv vármegyéket vettek volna át, 1. Tagányi,Tört.Szemle. 1916.435.1.: Hclúb, SzIEml. II. 78-79.1. ós Bonis: i. h. Nem lett ispáni vár Dévényből és Morvaország több felvidéki várából sem. Ezekre 1. J. Dekan: Κ problemom slovanského osidlenia na Slovensku. Historica Slovaea. VI — VII. Bratislava, 1948. 67. 1. 39 Vö. Krónikáink 102-18. 1. 40 SRH. I. 49, II. 489. 1.; vö. Krónikáink 24. 1. és Váczy Péter: Ajtony és Gyula. Szentpétery Emlékkönyv. 502. 1. 41 Bud.Rég. XVI. 20. 1. 42 Soproni Sándor: A visegrádi római tábor és középkori vár. Archaeológiai Értesítő [röviden : ArchÉrt.] 1954. 49. 1.; vö. Cerő: i. m. 108. 1.
