Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
14 GYÖRFFY GYÖBGY jei : sas, medve, varjú, bukóréce, hattyú és a ragadozómadarak számos faja.9 Az obi-ugoroknak van „bukóréce", „csuka", „medve", „jávorszarvas" és „hód" nevű nemzetségük. A ndras τηάχιινι „a béka népe" nemzetség a „Nagy Asszony békájá"-tól származtatja magát ; a iipix mü'/um „uhu nép" ősének az uhuk öregemberét és öregasszonyát tartja. A touhr\ pwpiy mäyum „a szárnyas ős népe" nemzetség toteme a sas, amelynek képmását őrzi a telep. A nemzetségek közös jele, a tamga a nemzetségi totemet ábrázolja. A XVII. századi adóügyi nyomozó levelekben megmaradtak az egy-egy nemzetségnek megfelelő adókerületek tamgái, melyet rendszerint az „adókerület" első embere tett fel az iratra. Több ízben feljegyezték, hogy egy-egy osztják „fejedelem" használta a tamgát maga és társai, ill. körzete nevében. Ismert vogul tamgák nyírfajdot, szarvast, hódot ábrázolnak ; osztják tamgák vidra, fenyő, coboly, pata, medve, medvetalp képét örökítették meg. A vogul házak homlokzatára is kitették a nemzetségi jelet, melyek sorában leggyakoribb a keresztté egyszerűsödött madár.10 Ibn Fadl <n, aki 922-ben a baskírok földjén utazott át, megjegyzi, hogy a baskírok egy csoportja kígyót imád, egy csoportja halat, egy csoportja pedig darvat.1 1 Ismeretes, hogy a magyar régiségben is találkozunk a totemizmus maradványaival. Az Anonymus által feljegyzett Álmos-monda, az Árpád-ház eredethagyománya szerint Álmos anyjának, Emesének álmában héja (austur) jelent meg, mely mintegy teherbe ejtette őt, s tudatta vele, hogy ágyékából dicső királyok fognak származni.12 A szóbanforgó madár nevét Kézai tartotta fenn, ki e monda helyére azt szúrta be, hogy Álmos a Turul nemzetségből (de genere Turul) származik.1 3 Turul a török toyrul 'ragadozóm?dár', valószínűleg 'héja' nevéből ered.1 4 A huntörténet szerint Attila — Álmos szépapja — pajzsán koronás héját viselt s ezt a magyarok Géza fejedelem idejéig megtartották hadi jelnek : „Balnerium quoque regis Atile, quod in scuto gestare consueverat, similitudinem austuris in capite habebat cum corona. Quod Signum Hungari, dum se regerent per communitatem, usque tempóra ducis Geyche filii Toxun, in exercitu semper communium gestavere."15 Kézai saját szövegében a héja helyére beleszúrta, hogy madarat viseltek, melyet magyarul turulnak neveznek : „avis habebat, quae Hungarice turul dicitur".16 9 Leo Sternberg : Der Adlerkult bei den Völkern Sibiriens. Archiv für Religionswissenschaft. XXVTH. 1930. 125—53. 1. 3eACHUH : i. m. 1936. 184. 1.; Uno Harra: Die religiösen Vorstellungen der Altaischen Völker. (FF Communications No. 125.) Porvoo-Helsinki. 1938. 469. kk. 1. 10 Csernyecov : i. m. 3—9. 1. 11 Ibn Fadlän's Reisebericht von A. Zeki Validi Togan. Leipzig, 1939.36,153—54.1.; vö. Györjjy György: Magyar őstörténet. A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei. 1E61. II. félév. 38. 1. 12 SRH. I. 38. I. Összehasonlító vizsgálatát és irodalmát 1. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bpest, 1948 [röviden : Krónikáink] 38—47. 1.; vö. JRóheim: Hungarian and Vogul Mythology. Monographs of the American Ethnological Society XXIII. 1954. 4—7. 1. 13 SRH. I. 165, 188. 1. 14 A héja jelentésre Id. Krónikáink 42 ; Pais Dezső : Turul. Magyar Nyelv [röviden: MNy.] 1949, 37—43. 1. 15 SRH. I. 263. 1. 16 Uo. 152. 1.
