Századok – 1958
Tanulmányok - Lukács Lajos: Garibaldi és Kossuth 1860–61-ben 119
120 LU Κ Acs LAJOS a megvalósuláshoz. Többek között ez is indokolja, hogy Garibaldi születésének 150. évfordulóján4 az 1860—61-es éveket állítsuk előtérbe, mikor a nagy olasz szabadságharcoshoz fűződő magyar nemzeti remények a legerőteljesebben mutatkoztak meg, mind az elnyomott hazában, mind az emigrációban. Bár Garibaldi és Kossuth kapcsolata nem szorítható be a jelzett évek kereteibe, ezt megelőzően és ez után is akadtak kísérletek együttműködésük megteremtésére, de soha olyan erőteljesen, olyan éles megvilágításban nem jelentkeztek ezek a törekvések, mint 1860—61-ben.4 0 Ezen évek eseményeinek a vizsgálata választ ad arra a kérdésre, hogy a két nagy szabadságharcos mennyiben haladt előre kapcsolataik kiépítésében, milyen okok játszottak közre, hogy végül is e törekvéseket nem koronázta siker, hogy a remények és tervek végül is elsikkadtak. Miért történhetett ez meg? \7 ajon mennyiben járultak az események ilyetén alakulásához a nemzetközi események, az olasz és magyar nemzet sajátos társadalmi viszonyai, mennyiben járultak hozzá Kossuth és Garibaldi politikai koncepciói, egyéni hibái avagy erényei? Ha a kérdésekre választ keresünk, az 1859. évi olasz—francia—osztrák háború következményeiből kell kiindulnunk. A villafrancai fegyverszünet csak Mazzinit nem lephette meg, hiszen ez a doktriner, nyakas olasz, a következetes köztársaságpárti, jó előre megjósolta, hogy a francia császárral való paktálás semmi kedvezőt nem ígér. „Azt mondjátok : jöjjön maga a sátán, csak vigye el a nyakunkról az osztrákot, én azt mondom nektek testvéreim : a sátánt megkapjátok s az osztrák is a nyakatokon marad ; meg fognak egyezni az első csata után."5 És e prófétai jóslat valóra is vált! A magyar légiót szélnek lehetett ereszteni, Kossuth mehetett szégyentől pirosló arccal kipihenni fáradalmait a svájci Alpokba, Garibaldi pedig felcsaphatott toscanai seregszervezőnek, feltéve, ha kellően tud alkalmazkodni Fanti tábornok szeszélyeihez és Farini diktátorhoz.6 Nem tudott! El is ment búcsúzkodni Turinba a királyhoz, majd visszavonult Caprera szigetére. Ez a bátor, egyenes jellemű, becsületes olasz nem tudta lenyelni a keserű pirulát, ami a napóleoni szövetségből egyenesen adódott. Hogy Velence ügye egy későbbi időpontban még felvetődik, ezt nagyjából megértette, de abba teljesen kép-4 Giuseppe Garibaldi 1807. júl. 4-én született Nizzában. 4" Garibaldi 1848-tól 1867-ig mindig számolt a magyar nép forradalmi erejével és kombinációiban súlyt helyezett az olasz és magyar együttműködés megteremtésére, így volt ez az 1859-es és 1866-os háború során, éppen úgy, mint az 1862-es akciója idején, vagy az 1863 — 64-es lengyel felkelés alatt. De kétségtelen, hogy Garibaldi csillaga az 1860-as marsalai partraszállás után ragyogott legfényesebben, ekkor került végérvényesen neve Kossuth mellé a magyar nép ajkán. Az abszolutizmus korszakában az 1859 —61-es időszak, a magyarországi népmozgalmak legkiemelkedőbb évei, egy esetleges Garibaldi — Kossuth akció szempontjából viszonylag legreálisabb időpontnak tekinthető. Emellett a demokratikus mozgalmak általános európai fellendülése is felettébb kedvező helyzetet teremtett ehhez. 5 Mazzini 1859 elején „Pensiero ed azione" című lapjában küldte el híveihez ezen tiltakozó üzenetét. Vö. Kossuth: Irataim. IV. 270. 1. 6 Fanti Manfredo tábornok a villafrancai fegyverszünet után Toscana ós Emilia (Modena, Parma és Romagna) egyesített katonai erejének főparancsnoka lett. Garibaldi rövid ideig a toscanai haderő vezényletét látta el és ebben a minőségben Fanti parancsnoksága alá tartozott. Fanti katonai-bürokrata volt, kerékkötője Garibaldi működésének. Farini Luigi Carlo Emilia kormányzója lett az 1859-es háború során, majd korlátlan diktátora. Garibaldi visszaszorítására törekedett. Ebbeli működése különösen 1860-ban, mikor Piémont belügyminisztere lett, jelentkezett élesen. Vö. Luigi Salvatorelli : Sommario della Storia d'Italia. Torino. 1939. 596. 1.
